Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

i

S

?

„ P mk“ 3

= középsebesaég,

» a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség,

* a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszinl sebességnek hányadosa /:felszini sebességből valé vizmennyiségmeghatározásokhoz:/,

** a vízgyűjtőterület knf-éről lefolyó vízmennyiség liter/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz:/,

■ vizszineséa cm/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézségén kívül a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk.

к viztükörszélesség- keresztszelvényterület a keresztszelvény alak- középmélység páriák jellemzésére,

■= a legnagyobb mélység- a fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség,

■ felszíni sebességből számított vízmennyiség,

■■ az előző két mennyiség hányadosa, amely főképen árvíznél végzett felszíni mérések eredményeinek megjavítására alkalmas.

9. A tala.jviz8zinmegfigyelések anyaga a víztani év szerint, vizgyüjtőterületenkint van csoportosítva. A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszémmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3-nál több leolvasást kellett interpolálni, a havi közópvizállást zárójelbe tettük, épenugy zárójelbe kerültek a félévi és évi közepek is, ha valamelyik havi közép hiányzott,

vagy már interpolált értéket tartalmazott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik,a lehetőség szerint

az 5 és 10 éves átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk.

A felszini vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban az összefüggések érzékeltetése végett, a közeli vízfolyás nevét és az attól való távolságát is feltüntettük.

A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt áttekintő térkép tájékoztat;az adatok felkeresését az ugyanott közölt betűrendes mutató könnyiti meg. A talajvizsziningadozások többéves grafikonjait 1941-ig bezárólag az 1940.évi Évkönyv l.sz.mellékletében közöltük.

Végül megjegyezzük, hogy ebben a kötetben sem közlünk a vízzel boritott termőterületekről kimutatást, minthogy 1947-ben sem árviz, sem belviz nem öntött el számottevő nagyságú termőterületeket.

Időjárási rész.

1. Évkönyvünknek ezt a részét a tárgyév időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2,-4. alatt az év, az egyes óvbzakók és az öntözési félév csapadékmegoszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott van az 1901/30. évi átlagokkal való összehasonlitáa.

5. A csapadék járásáról 20 állomás napi csapadékmennyiségeinek rajza ad képet. Minthogy a háborús események folytán megritkult csapadékmérőhálózat még nem épült teljesen újjá, nem térhettünk vissza teljes mértékben azokra az állomásokra, amelyeknek adatait a háború előtti vonatkozású Évkönyvekben közöltük. Az 1 mm-nél kisebb csapadékot pont jelöli, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk.

6. A havi és évi csapadékösszegeket 397 állomásról közöljük vizgjrüjtőterületenkint csoportosítva.A táblázat megadja l./az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát,2./párhuzamba állítja az évi összeget az 1901/1930 évi átlaggal /:törzsértékkel:/ és megadja az attól való eltérését, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nél nagyobb csapadékkal:/ és 4./ a 24 óra alatt hűl- 9 -