Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

lőtt legnagyobb csapadékot is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérőállomásokat az Évkönyv végén betűrendes mutatóba foglaltuk és az észlelőállomások térképén is feltüntettük.

7. A rajzon 20 állomás havi csapadékösszegeit tüntettük fel. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz és nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/30 évi havi átlagokat is felraktuk.

8. Kilön fejezet tárgyalja a rendkívüli csapadékokat. A nevezetesebb rövididejű nagy esők illetve nagykitérjedéaü országos esők felsorolását 4 térkép egésziti ki.

9. Az ábra a téli hótakaró alakulását tünteti fel 31 állomásról. A múltban közölt állomások he*

lyett adatok hiányában más állomást vettünk fel. Az előző Évkönyvhöz viszonyítva elhagytuk Bácsalmást és helyette Tompa adatait közöljük.

10. Az ábra 6 állomás hőmérsékleti adatait tünteti fel ötnapos és havi közepekkel. A tárgyév a- datai mellett összehasonlításul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük.

11. A párolgás alakulását 12 állomás havi összegeivel szemléltetjük. Adatok hiányában a 20 éves illetve 15 éves átlagokkal való összehasonlitás csupán 2 illetve 4 állomásnál lehetséges.

Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszereken észlelt adatok nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehasonlitó vizsgálatokra alkalmasak. Minden ilyen irányú vizsgálatnál szem előtt tartandó, hogy a párolgási adatok - a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt - csak az ugyanazon az állomáson más időpontban mért adatokkal hasonlithatók össze, más állomás adataival azonban nem.

Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá az "Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől szerezhetők meg. Az 1901/30 évi átlagos havi és évi csapadékokat dr.Hajósy Ferenc közölte a Vizügyi Közlemények 1934. évi 2. számában megjelent tanulmányában.

10 -