Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)
becs /:Szatmár vm:/ 313 mm-es csapadékösszege jelenti a maximumot. Az Alföld legnagyobb része a 150- 200-as csapadékövbe esik,inkább csak az országrész keleti szélein haladta meg a csapadék a 200 mm-t. A Duna-Tisza közén nagy összefüggő területen, mig a Tiszántúlon kisebb-nagyobb foltokon 150 mn-nél is kevesebb volt a csapadék. Isaszeg /:Pest vm:/ 95 mm-es csapadéka az országos mélypontot jelenti. A 30 évi átlaghoz viszonyítva mindhárom országrészen feltűnő nagy hiány mutatkozott, a törzsértékeket sehol sem érte el a csapadék. Az ország területének több mint 2/3 részén a hiány a 60 fi-ot elérte s nagy foltokon azt meg is haladta. Legkisebb negativ eltérés, 4 fi, Szentgotthárdnál /:Vas vm:/, mig a legnagyobb hiány, 68 fi, Ácsnál /:Komárom vm:/ mutatkozott. A Dunántúlon csak a Rába felső szakaszánál volt a legközelebb a csapadék az átlagértékekhez. A Szentgotthárdnál /:Vas vm:/ látható 4 fi>-os hiány a legkisebb negativ eltérés az egész országban. A Dunántúl nagyobb részén a hiány 40 fi-nál is többet tett ki és az északi határvidéken néhány folton és a fejérmegyei síkságon nagyobb területen 60 fi-nál is nagyobb volt a csapadékhiány. Ácsnál /:Komárom vm:/ találjuk az országos mélypontot 68 ^-os negativ eltéréssel. Az Északi Dombosvidék keleti vidékein vannak a viszonylag legnedvesebb területek s Tokaj 18 fi—os "hiánya áll legközelebb a törzsértékhez.Az országrész nagyobb részén 40-60 fi-os hiányt találunk s Nógrád megyében nagyobb területen a 60 fi-ot is meghaladja a negativ eltérés. A legnagyobb hiány, 67 fi, Szécsénynél /:Nógrád vm:/ volt. Az Alföldön csak a Tisza felső szakaszán egy kis folton kevesebb 20 fi-nál a negativ eltérés s Tiszabecsnél /:Szatmár vm:/ van a legkisebb hiány, 16 fi. Az Északi Dombosvidékhez hasonlóan e- zen országrész nagyobb részén szintén 40-60 fi-os hiány mutatkozott s a Duna-Tisza köze északi részein nagy területen a 60 fi-ot is meghaladja a negativ eltérés. A legnagyobb csapadékhiány, 66 fi, Veresegyházán /:Pest vm:/ mutatkozott. A napi csapadékadatokat ábrázold 5.sz.rajz a csapadék időbeli eloszlását világítja meg részletesebben. Csak 20 állomás napi csapadékadatait közöljük, mert a háborús események következtében sokat szenvedett észlelési hálózat még nem épült teljesen újjá. Ugyanazoknak az állomásoknak az adatait közöljük, amelyeknek adatait az előző kötetben adtuk közre. Részletesebb tanulmányok esetére további állomások adatait a Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg az olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1947-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében február, julius és junius voltak. A legszárazabb hónap szeptember volt. De igen kevés csapadék hullott októberben és augusztusban is. A 6./ táblázat 397 állomás havi és évi csapadékmennyiségeit sorolja fel. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlástik révén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az előző Évkönyvhöz képest az anyagot 62 uj állomás adataival bővitettük, viszont Táljándörögd, Galgagyörk és Pusztamérges állomások adathiány miatt nem szerepelnek. A csapadékmérő állomásokat az Évkönyvhöz csatolt térképen is ábrázoljuk. A csapadékhiánynak megfelelően a csapadékos napok száma a legtöbb helyen 100-on alul van. A legtöbb esős nap /:114:/ Záhonynál /:Szabolcs vm:/, Kemecsénél /:Szabolcs vm:/ és Fehérgyarmaton /:Szatmár vm:/, a legkevesebb pedig /:58:/ Nádudvaron /:Hajdti vm:/ volt. A havi csapadékmennyiségek 7.alatt közölt rajza egyrészt a csapadékmegoszlás jellegzetességeit szemlélteti, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlitást. Az előbbi Évkönyvben szereplő állomások adatait adjuk közre ebben a kötetben is. Márciusban, júniusban és júliusban, valamint novemberben és decemberben több helyen, mig februárban mindenütt elérte, illetve meghaladta a csapadék a törzsértékeket. .Átlagnál sokkal kevesebb csapadékot 122
