Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

jelentettek a legtöbb helyről szeptemberben és októberben, kevés csapadék hallott augusztusban is.

A rövid idó alatt hullott nagy csapadékok 8/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást augusztus б-án Soltvadkerten /:Pest vm:/ észlelték, ahol 1 perc alatt 3 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 500 lit/mp.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még julius 29-én 10 percen át Tengelicén /:Tolna vm:/ 312 lit/mp.ha hevességgel, ahol 18*7 mm eső hullott. A legnagyobb csapadékot, 64*4 mm-t julius 1-én Tengelic /:Tolna vm:/ jelentette, ahol a zápor hevessége 110 percen át 98 lit/mp.ha volt.

A 8/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel.Január-február, április, valamint október, december hónapokban egyáltalában nem észleltek 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Májusban, augusztusban és szeptemberben mindössze egy-egy helyen haladta meg a legnagyobb csapadék mennyisége az 50 mm-t. A legtöbb 50 mm-en felüli csapadékot júniusban és júliusban mérték. Nagykiterjedésü felhőszakadás volt juniüs 23-án, amely főleg Győr, Komárom, Veszprém és Tolna megyékre terjedt ki. Büködről /'.Komárom vm:/ 83*5 mm-t, Hédervárról /:Győr vm:/ pedig 65*6 mm-t jelentettek.

A február 19-én, március 6-án, továbbá a junius 23-án és julius 9-én észlelt esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki, ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük.

Az 1946/47 év telén észlelt hóvastagságokat a 9.ábra tünteti fel 31 állomásra vonatkozóan. Az előző Évkönyvhöz képest annyi a változás, hogy Bácsalmás adatai helyett Tompán észlelt adatokat adjuk közre.

Csapadék hó alakjában leginkább januárban és februárban hullott, de több helyen már októberben is észleltek havat. Általában a tél folyamán kevés hó volt. Az Alföldön és a Felvidéken 10-E0 cm, a Dunántúl nyugati részén pedig 30-50 cm vastag hótakaró keletkezett.A legnagyobb hóvastagságot, 65 cm-t, február 20- án és 21-én Türjén/:Zala vm:/ mérték. 50 cm-en felüli hóvastagság volt Magyaróváron /:Moson vm:/ és Sopronban /:Sopron vm:/. A hótakaró legnagyobb része januárban keletkezett és februárban tovább növekedett. Az Alföldön február végén, mig a Felvidéken és a Dunántúlon általában március közepe táján tűnt el a hó. Legkorábban október 24-én Nyáregyházán /:Szabolcs vm:/,mig legkésőbb március 22-én Sopronban /:Sopron vm:/ és Magyaróváron /:Moson vm:/ észleltek havat.

b./ Hőmérséklet.

Az 1947. év az átlagnál jóval melegebb volt. Az igen hideg január és február után hét hónapon keresztül egyfolytában, továbbá novemberben és decemberben a középhőmérséklet átlagfeletti volt. A havi középhőmérséklet januárban 5-7,februárban 2-3 C°-kal, mig októberben 1-2 C°-kal maradt a sokévi átlag alatt. A legnagyobb hőtöbblet szeptemberben volt 3-4*5 C°-os értékkel, de számottevő pozitiv eltérés mutatkozott április, május és junius hónapokban is. Ennek következtében az évi középhőmérséklet is országszerte meghaladta a sokévi átlagot.

Januárban rendkivül hideg, idónkint kimondottan zord időjárás uralkodott. A havi középhőmérséklet a nyugati területeken -5 és -7 C° között,egyébként -6 C° és -8 C° között váltakozott, az Alföld egy részén a -9 C°-ot is elérte. A sokévi átlagtól való eltérés a Dunántúlon -5 C° körül»keleten -6 C° és -7 C° között volt.A legalacsonyabb hőmérséklet kevés helyen maradt a -20 C° felett, többnyire 31-én -23, -25 C°- ig süllyedt,sőt helyenkint a -27 C°-ot is megközelítette. A legenyhébb nap 16-a volt, amidőn a déli hőmérséklet keleten +2-6 C°-ig, nyugaton +5, +10 C°-ig emelkedett. Többnyire minden nap volt fßgy, sőt a téli napok /:amidőn a hőmérséklet legmagasabb értéke is a 0 C° alatt marad:/ száma is 23-28 között volt.

Februárban valamivel enyhébb, de átlagnál szintén jóval hidegebb volt az idő. Ezúttal a nyugati határszél volt a leghidegebb, -4 és -5 C° közötti középhőmérséklettel, amely 4*5 C° hőmérsékleti hiányt jelent, egyébként a -1 C° és -3 C°-os középhőmérséklet l*5-3*5 C°-kal marad a sokévi átlag alatt.A hőmérséklet mélypontját már l.én észlelték, akkor -16 és -25 C° között volt többnyire a minimum, de néhol még lejjebb, igy Túrkévén -28 C°-ig süllyedt a hőmérséklet. Ugyanakkor a talaj mentén ott a -30 C°-ot is meghalad- 123