Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

mindössze 42 mm-t jelentett.

Az Északi Dombosvidéken 100 mm-t meghaladó eső szintén csak egy-egy kis folton hullott, p Mátrában és a Börzsönyben, Utóbbi hegységben Királyréten mérték a legtöbb csapadékot, 140 mm-t. A Bükk-hegység és a Sajó-Hernád vidékén nagy területeken 75, illetve 50 mm-nél is kevesebb volt a csapadék és Miskolcon csak 41 mm-t mértek.

Az Alföldön a nyárhoz hasonlóan a Duna-Tisza köze szárazabb volt, mint a Tiszántúl. Utóbbi országrész északkeleti határvidékén 100, sót 125 mm-nél is több csapadék hullott és a Tiszabecsen /:Szatmár vm:/ mért 155 mm jelenti egyben az országos csúcsértéket is. Ez az országrész volt a legszárazabb,az 50 mm-nél szárazabb csapadéköv itt foglalja el a legnagyobb területet.A 36 mm-.es, egyben országos mélypont a Duna-Tisza közén, Bácsalmásnál /:Bács-Bodrog vm:/ volt.

A 30 évi átlaghoz képest az ősz volt a legszárazabb. Tiszabeos környékének kivételével az egész országban nagy csapadékhiány volt, amely az ország területének mintegy 2/3 részén a 60 $-ot is elérte. A legnagyobb csapadéktöbblet, 104 fi, Tiszabecsnél /:Szatmár vm:/, mig a legnagyobb negativ eltérés, 79 ^»Kőszegnél volt /:Vas vm:/.

A Dunántúlon mindenütt a csapadék jóval az átlagértékek alatt maradt.A hiány mindenütt nagyobb 40 $6-nál s a legkisebb hiányt, 42 #-ot»Dunakilitinél /:Moson vm:/ találjuk. A Dunántúl területének több mint felén 60 #-ot is meghaladja a negativ eltérés.A Kőszegnél /:Vas vm:/ található 79 ?£- os hiány az országos mélypontot jelenti.

Az Északi Dombosvidéken sem érte el a csapadék a törzsértékeket, sőt az országrész kétharmadán a hiány 40 $-nál is nagyobb volt. Királyrét /:Nógrád vm:/ 23 $-os hiánya jelenti a legkisebb negativ eltérést. Legnagyobb hiány a Bükk-hegységben és a Sajó-Hernád vidékén mutatkozott,ahol a 60 $-ot is meghaladja. A mélypontot Miskolcnál /:Eorsod vm:/ a 73 #-os negativ eltérés jelenti.

Az Alföld északkeleti szögletében Tiszabecsnél /:Szatmár vm:/ találjuk az egyetlen kis foltot az egész országban, ahol a csapadék 4 $-kal meghaladta a törzsértéket, s az egész országban csak ezen kis folt környékén volt a hiány 20 5&-nál kisebb. A Tiszántúl nagyobb részén több mint 40, a Duna-Tisza köze nagyobb részén több mint 60 #-kal maradt a csapadék a törzsértékek alatt s a Bácsalmásnál /:Eács-Bodrog vm:/ mutatkozó 76 #-os hiány jelenti a mélypontot.

A z öntözési félév, illetve a tenyészidő /:április 1. - szeptember 30.:/ csapadékviszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti.

Az őázi évnegyedhez hasonlóan az öntözési félév szárazsága is egészen rendkívüli eseménye éghajlatunknak. Igen tanulságos az öntözési félév csapadékeloszlását összehasonlitani a téli évnegyed csapadék- eloszlásával. Mindhárom országrészen nagy területeken a nyári félévben kevesebb csapadék hullott, mint a téli évnegyedben. Az ország területének több mint felén 200 mm-nél kevesebb eső esett és csak az északkeleti szögletben és a délnyugati határszélen haladta meg a csapadék a 300 mm-t, mig Vas vármegye kis részén a 400, sőt az 500 mm-t is elérte. A legtöbb csapadék, 517 mm, Szentgotthárdon /:Vas vm:/ esett, mig a legkisebbet, 95 mm-t, Isaszegen /:Pest vm:/ mérték.

A Dunántúlon 300 mm-t meghaladó csapadék csak a nyugati és délnyugati határvidéken volt és csak a Rába felső szakaszánál találunk egy 400 mm-nél nedvesebb foltot. Szentgotthárd /:Vas vm:/ 517 mm-es csapadékösszege erősen kiugró, országos csúcsérték.Kelet és észak felé haladva egyre szárazabb vidékeket találunk s az északi* és keleti szélen 150 mm-nél is kevesebb esett, /csőn /:Komárom vm:/ mindössze 102 mm-t mértek.

Az Északi Dombosvidéken 250 mn-nél több esőt egy kisebb folton kivül csak Tokaj-Hegyalja vidékén mértek. Tokaj /:Zemplén vm:/ 298 mm-es csapadéka legmagasabb jrték. A nyugati fél szárazabb, mint a keleti s Nógrád vármegye jelentékeny részén 150 mm-nél 1з kevesebb hullott. A Szécsénynél /:Nógrád vm:/ mért 116 mm jelenti a mélypontot.

Az Alföldön 250 mm-nél nagyobb csapadék csak az északkeleti határvidéken hullott s Tisza121