Vízrajzi Évkönyv 52., 1947 (Budapest, 1950)

ségének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények matatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A meder- szelvényeknél feltüntettük, hogy a vízmérce- vagy a közeli vizmennyiségmérési szelvényről van-e szó.

A fontosabb mércékre vonatkozó adatközlést a vizmennyiséggörbék és a legutóbbi évek vízmennyiség mérési adatainak közreadása teszi teljessé. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszok a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó víznél mutatkozó eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek.A tetőzésnél kapott mérési e- redményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthetünk,azt teljes vonallal huzzuk ki.A görbének azt a részét amelyre csak a régebbi időkből vannak használható adatok, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozáeok miatt mór nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési e- redményelnek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöljük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztáe, leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszadnzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne,s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyi- séggörbéje tartozik. A vízmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbe- sereggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor.

Itt jegyezzük meg, hogy a háború végén felrobbantott budapesti dunai hidak roncsainak duzzasztása oly nagy mértékű volt, hogy a budapesti, szentendrei, váci és a nagymarosi mércén észlelt vizállásada- tokat 1945-ben és 1946-ban végzett mérések alapján szerkesztett grafikonok segítségével redukálnunk kellett. /:Lásd dr.Bogárdi János: A budapesti dunahidak roncsainak vizszinduzzasztása c. tanulmányét a Vízügyi Közlemények 1946 évi kötetében:/ Évkönyvünkben a ténylegesen leolvasott értékek mellett /:Lásd a 72. oldalon:/, a fentiek szerint redukált adatokat is közöljük, amelyek már az előző évi adatokkal összevethetők. Az említett mércéknél a fentiekre megfelelő megjegyzés figyelmeztet.

5. Vizállásgörbék. A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolósnak megfelelően, a ÍŐfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva.

6. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható.

7. A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi a- datal. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik. /:Bács, Gönyü, Budapest és Mohács:/ Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi, a gönyü-budapesti, valamint a Budapest alatti szakaszok mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gáz- lőmélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát.

8. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körűimé* nyélről, másrészt adatainkkal lehetővé kivánjuk tenni a vízmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők:- 8 -