Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)
A Dunántúlon egy-két kisebb folton kivül csak két nagyobb összefüggő területen haladta meg a csapadék az átlagot 10 fi körüli értékkel.Az átlagnál nedvesebb terület az országrésznek mindössze 12-15 fi-át teszi ki. A legnagyobb többlet, 18 fi, Komáromnál mutatkozott.A csapadékhiány nagy területen 20, sőt a délnyugati részeken a 30 fi-oX is meghaladja. Legnagyobb a hiány Keszthelyen, 37 fi. Az Északi Dombosvidéken csak a Zagyva felső szakaszánál esett az átlagot meghaladő csapadék s a legnagyobb pozitiv eltérés Lőrincinél /:Nógrád vm:/ mindössze 5 fi-oX tesz ki. A hiány az országrésznek több, mint felén nagyobb 20 fi-nál s nagy területeken a 30 fi-oX is meghaladja.A Bükk- hegységben s ettől keletre egy pár folton 40 ?í-nál is nagyobb a negativ eltérés.A legnagyobb hiány 44 fi, Szilvásváradnál /:Borsod vm:/ és Tiszakarádnál /:Zemplén vm:/ mutatkozott. Az Alföldön szétszórtan előforduló kis foltokon kivül nagyobb összefüggő területen csak a Tiszántúl déli felében mutatkozott csapadéktöbblet. A többlet csak a Hárma3-Körös vidékén egy nagyobb folton haladja meg a 10 fi-ot és a Tőkei csatornaőrháznál /:Csongrád vm:/ 19 ?6-os értékkel é- ri el a maximumot, mely a legmagasabb országos érték is. A hiány mind a Duna-Tisza köze,mind a Tiszántúl nagy részén meghaladja a 20 fi-ot, sőt a Tiszántúlon nagyobb területeken a 30 $-ot is. Több kisebb folton 40 fi-nál is nagyobb a negativ eltérés. Az országos mélypont Záhonynál /Szabolcs vm:/ van 51 fi-os értékkel. A csapadék évszakonkinti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 30 évi átlag százalékában fejezi ki. Az 1945/46-i télen /:december 1 - február 28.:/ a Dunántúl északi és főleg délkeleti része,valamint az Alföld délkeleti szegélye bőséges csapadékot kapott /:100-175 mm:/,az ország többi része azonban száraz volt /:40-100 mm:/.A legtöbb csapadék, 185 mm, esett Szentlőrincen /:Baranya vm:/, mig a legkevesebbet, 35 mm-t, Tarcalon /:Zemplén vm:/ mérték. A Dunántúlon a csapadék megoszlása egyenlőtlen volt. Az országrész legnagyobb része 100 mm-t meghaladd csapadékot kapott. 150 mm-nél több csapadék azonban csak kisebb foltokon, az ország délkeleti részén hullott. A legtöbb csapadék Szentlőrincen /:Baranya vm:/ esett, 185 mm. Ez országos viszonylatban is legmagasabb érték. Több kisebb-nagyobb folton kivül a nyugati határszélen nagyobb összefüggő területen 75 mm alatt maradt az évi csapadék. Itt van a mélypont is, Jákon /:Vas vm:/ 51 mm csapadékösszeggel. Az Északi Dombosvidéken 100 mm-t meghaladó csapadék csak a Börzsöny és Cserhát vidékén e- sett. A Királyréten /:Nógrád vm:/ mért 130 mm jelenti a csúcsértéket. A Mátrától keletre nagyobb területen 50 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. Legkevesebb volt a csapadék Tarcalon /:Zemplén vm:/, 35 mm. Ez egyben országos mélypont is. Az Alföld déli és keleti vidékei 100 mm-nél több csapadékot kaptak s néhány nagyobb folton 125 mm-nél is több hullott. Legtöbb eső esett Méhkeréken /:Bihar vm:/, 138 mm. Az északi félen nagy területeken 75, sőt 50 mm-nél is kevesebb volt a csapadék. A mélypont Tiszaőrsön /:Heves vm:/ van, 37 mm. A 30 évi átlaghoz viszonyitva a tél folyamán az ország területének közel felén csapadéktöbblet volt. Legnagyobb többlet, 55 fi, Szentlőrincen /:Baranya vm:/, legnagyobb hiány, 69 fi, Szilvásváradon /:Borsod vm:/ volt. A Dunántúlon az északi és délkeleti részek kaptak átlagot meghaladó csapadékot.A többlet Tolna és Baranya megyékben kisebb foltokon a 40, sőt 50 fi-ot is meghaladja s Szentlőrincen /:Bara- nya vm:/ 55 fi-ot te3Z ki. Ez egyben országos csúcsérték is. A hiány többfelé több megyére kiterjedő területen nagyobb 20 fi-nál, sőt emlitésre méltó foltokon főleg a nyugati határszélen a 40 fi-оt Í3 meghaladja.A negativ eltérés Szombathelynél /:Vas vm:/ a legnagyobb, 53 fi. 115
