Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)

Az Északi Dombosvidéken mindenütt hiány mutatkozott s legtöbb helyen 40, sőt nagy területeken 60 fi-nál is nagyobb a negativ eltérés. A legnagyobb csapadékhiány, 69 fi, Szilvásváradnál /:Borsod vm:/ mutatkozott, amely egyben az országos mélypontot is jelenti.

Az Alföld déli felének legnagyobb részén csapadéktöbblet volt. A többlet többfelé meghaladja a 20 fi-ot 3 a Hármas-Körösnél kis folton az 50 fi-ot is. A csúcsérték Kunszentmártonnái/:Szol nők vm:/ van 52 fi-оа értékkel. Ezzel szemben az északi félen számottevő területeken 40, sőt 60 fi- nál is nagyobb hiány mutatkozott. A negativ eltérés Hajdúnánásnál /:Hajdu vm:/ volt a legnagyobb, 62 fi.

A tavasz /:március, április, május:/ az ország legnagyobb részén száraz volt, csak az Alföld déli és keleti széle kapott bőséges csapadékot. A legtöbb csapadékot, 215 mm-t,Békésen /'.Békés vm:/ mig a legkevesebbet, 44 mm-t, Kisbér-Tarcspusztán /:Komárom vm:/ mérték.

A Dunántúlon többfelé nagy foltokon esett 100 mm-t meghaladd csapadék,de 125 mm-nél több

esőt csak kisebb foltok kaptak. A legtöbb csapadék, 147 mm, Rábacsécsénynél /:Győr vm:/ hullott.

Szétszórtan -ty>bbfelé 75 mm-nél kevesebb eső esett, sőt 50 mm-nél szárazabb foltok is láthatók. A legkevesebb csapadékot, 44 mm-t, Kisbér-Tarcspusztán /:Komárom vm:/ mérték. Ez egyben országos mélypont is.

Az Északi Dombosvidék jelentékeny része a 100 mm-nél csapadékosabb övbe esik s 125 mm- nél nedvesebb területeken belül, a Börzsöny és Tokaj-Hegyalja vidékén, kis foltokon a 150 mm-t is meghaladta a csapadék. Utóbbi hegyvidéken, Tarcalon /:Zemplén vm:/, hullott a legtöbb csapadék, 167 mm. A Dunántúlhoz hasonlóan itt is vannak 75 mm-nél szárazabb területek, sőt 50 mm-nél szárazabb folt is előfordul. A legkevesebb csapadék, 48 mm, Gyöngyösnél /:Heves vm:/ esett.

Az Alföldön még nagyobb különbségek láthatók, mint a másik két országrészen. A Duna-Ti- sza köze északi és déli szélén, továbbá a Tiszántúl nagyobb részén 100 mm-nél több csapadék esett

s a 125 és 150 mm-nél nedvesebb öv i3 nagy területre terjed ki. Békés megyében 200 mm-nél nedvesebb folt is van. A Békésen mért 215 mm-es csapadékösszeg országos viszonylatban is legmagasabb érték. 100 mm-nél kevesebb csapadék hullott nagyobb összefüggő területeken és szétszórtan 75 mm-nél szárazabb kisebb-nagyobb foltok is vannak.A legkevesebb csapadékot, 46 mm-t, Szolnokon/:Szolnok vm:/ mérték.

A 30 évi átlaghoz viszonyítva az ország területének túlnyomó részén csapadékhiány mutatkozott. A legnagyobb, 54 fi-ов, többletet Békésen /:Békés vm:/ mérték, mig az országos mélypont, 72 fi-os hiánnyal, Keszthelyen /:Zala vm:/ volt.

A Dunántúlon csak a Rába alsó szakaszánál mutatkozott egy kis folton többlet, amely Rábacsécsénynél érte el a maximumot /:4 fi\/. A csapadékhiány a legtöbb helyen a 40 fi-ot s nagy területeken a 60 fi-ot is meghaladja. Legnagyobb a hiány Keszthelynél, 72 fi, amely egyben országos mélypont is.

Az Északi Dombosvidéken csak a Tokaj-Hegyalja vidékén mutatkozott többlet s a Tárcáinál látható 29 fi-ов pozitiv eltérés erősen kiugró érték. Máshol mindenütt kevesebb esett a törzsértéknél s a Mátra és a Bükk-hegy3ég vidékén a 40, sőt a 60 fi-ot is meghaladja a negativ eltérés. A Gyöngyösnél mutatkozó 68 fi-ов hiány jelenti a mélypontot ezen az országrészen.

Az Alföldön csapadéktöbblet mutatkozott a Duna-Tisza-köze déli szélén s a Tiszántúlnak csaknem a felén. A Körösök vidékén nagy területen 40 fi-nál is nagyobb a pozitiv eltérés. Békés 54 fi-оа többlete országos csúcsérték. A negativ eltérés a Tiszántúlon csak kis folton haladja meg a 40 fi-ot, a Duna-Tisza közén azonban nagy területeken volt 40, sőt 60 jí-nál is nagyobb hiány.Legnagyobb a hiány Szolnoknál, 65 fi.

A nyár /:junius, julius, augusztus:/ az előző két évszaknál jóval csapadékosabb volt. Az ország területének kétharmad részén 150 mm-nél több csapadék esett. A legtöbb csapadékot, 344 mm-t, Vas116