Vízrajzi Évkönyv 51., 1946 (Budapest, 1950)
IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK. PÁROLGÁS. HŐMÉRSÉKLET A Z 1946. ÉVBEN. a./ Csapadék és párolgás. A csapadék évi összege. A mérsékelten száraz 1945-ös esztendő után 1946-ban fokoződott a szárazság. Az ország területének majdnem kétharmad részén az 500 mm-t sem érte el a csapadékösszeg, az Alföld számottevő részén pedig 400 ram-nél is kevesebb csapadék hullott. 600 mm-t meghaladd csapadékot csak a Dunántúl egy-két nagyobb foltján és az Északi Dombosvidék nyugati felének kisebb részén mértek, mig 700 mm-nél több csapadék csak a Dunántúl egy-két pontján és a nyugati határszélen hullott.A legtöbb csapadék, 777 mm, Kőszeg-Stájerházaknál esett, mig a legkevesebb csapadékot,300 mm-t, Szolnokon mérték. A csapadék évi eloszlását a 2/a térkép tünteti fel. A Dunántúlon a 700 mm-nél nedvesebb terület az országrésznek csak néhány százalékát teszi ki és az ugyancsak szétszórtan elhelyezkedő 600-700-as öv sem haladja meg a terület 20 $-át. Az országrész területének legnagyobb része az 500-600-as csapadékövbe esik. Többfelé, főleg a Pilis és Vértes vidékén 500 mm-nél szárazabb területek is voltak s két kisebb folton 400 mm-nél is kevesebb csapadék esett. Az országrész csapadékmaximuma /:mint fentebb emlitettük az országos maximum is:/ Kőszeg-Stájerházaknál volt, 777 mm csapadékösszeggel. A legkevesebb csapadékot, 387 mm-t, Gyermelyen /:Komárom vm:/ mérték. Az Északi Dombosvidék jőval szárazabb volt, mint a Dunántúl. Ezen a vidéken 600 mm-nél több csapadékot csak a Börzsönyben mértek s a Berkenyén /rKógrád vm:/ észlelt csúcsérték mindösz- sze 632 mm-t tett ki. A Börzsönytől keletre két kis folt kivételével mindenütt kevesebb csapadék esett 500 mm-nél s még 400 mm-nél szárazabb területek is voltak. A vidék legszárazabb területén, Tiszakarádnál /:Zemplén vm:/, mindössze 305 mm csapadék hullott. Az Alföld hasonlóan száraz volt. Az 500 mm-t csak a Duna-Tisza köze északi és déli határvidékein és a Tiszántúlnak főleg a déli felének nagy részén haladja meg a csapadék.Baja /Bács- Bodrog vm:/ 634 mm-es évi összege erősen kiugró érték. Mind a Duna-Tisza közén, mind a Tiszántúlon, főleg annak északi felében, nagy területeken 400, sőt 350 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A mélypont - egyben országos minimum is - Szolnoknál van 300 mm-es csapadékösszeggel. A 30 éves /:1901-1930:/ átlagok százalékában fejezi ki az 1946.év csapadékmennyiségét a 2/b.jelű térkép. A csapadék mennyisége az ország területének túlnyomó részén a sokévi átlag alatt maradt és csak elszórt foltokon, főleg a Rába alsó szakaszának vidékén, a Balatontól keletre és a Tiszántúl déli részén hullott 10 #-ot meghaladó csapadéktöbblet. A legnagyobb, 19 fi-oe, többlé't a Tőkei c3atornaőrház- nál /:Csongrád vm:/ volt, mig a legnagyobb hiány, 51 #, Záhonynál /:Szabolcs vm:/ mutatkozott. 114
