Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
lében több megyére kiterjedő terület kapott törzsértéket meghaladó csapadékot.Ezen a vidéken a20?£- ot is meghaladta a csapadéktöbblet és Kemecse-Zsadánynál 43 jt-ot ért el a pozitiv eltérés./:Országos csúcsérték. :/ A csapadékhiány csak egyes kisebb foltokon volt nagyobb 20 JÍ-nál, Veresegyházán elérte a 30 $-ot. A napi csapadékadatokat ábrázoló 5. számú rajz a csapadék időbeli eloszlását világitja meg részletesebben. Csak 16 állomás napi csapadékadatait közöljük, mert a háborús események következtében sokat szenvedett észlelési hálózat még nem épült újjá.Az előző évkönyvekben közölt állomások közül négynek az adatait /:Siófok, Jászberény,Kecskemét,Szeged,:/ kénytelenek voltunk más közeli állomások /:Tihany, Jászladány,Jakabszállás,Királyhalom,:/adataival pótolni. Részletes tanulmányok esetére további állomások adatait a Meteorológiai Intézetben lévő kézirat! anyagban találhatják meg olvasóink. Az általános tájékoztatásnak azonban ábráink hasznos segédeszköze és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1945-ben a legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében a november, május és január voltak.A legszárazabb hónap február volt, de kevés csapadék hullott márciusban is. Az 1944/45 év telén észlelt hóvastagságokat a 6. ábra tünteti fel 20 állomásra vonatkozóan. A múltban szereplő 7 állomás adatai helyett /:Sopron, Farkasgyepü, Hőgyész, Kékes, Lillafü- red,Makó,Tiszabecs,:/adatok hiányában másokét /:Brennbergbánya, Bakonybél, Borjádpuszta, Párád, Szilvásvárad, Földeák, Osenger,:/ kellett bevonnunk. Csapadék hó alakjában leginkább január és február hónapban hullott,Brennbergbányán azonban már decemberben is észleltek havat. Általában kevés volt a hóvastagság az Alföldön,a 10 cm-t is csak helyen- kint haladta meg, a Felvidéken 20-30 cm-t, mig a Dunántúlon 40-50 cm-t mértek és Brennbergbányán majdnem elérte a 80 cm-t is. A hótakaró a legtöbb helyen már február végén eltűnt s a március elején képződött u- jabb hótakaró csak rövid ideig tartott. Legkorábban november 10-én Szilvásváradon észleltek havat,mig legkésőbben március 16-án Cgengeren tűnt el a hó. A legnagyobb hóvastagságot,74 cm-t,február elsején Brennbergbányán észlelték. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt közölt rajza egyrészt a csapadék megoszlás jellegzetességeit szemlélteti»másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlitást. Januárban,májusban és júniusban a legtöbb helyen, mig novemberben csaknem mindenütt meghaladta a csapadék a törzsértékeket. Átlagnál kevesebb csapadékot jelentettek a legtöbb helyről februárban és márciusban. A 8./pontban közölt rajzok Wild-müszerrel megállapított párolgásmennyis égeket tüntetik fel 12 állomásról.A párolgás a legtöbb hónapban meghaladta a többéves átlagot.Aránylag a legnagyobb mérvű párolgást augusztusban észlelték.A legnagyobb havi párolgásmennyiséget,132 mm-t,augusztusban Bánhidáról jelentették. Az évi legnagyobb párolgásmennyiség a felsorolt és egész éven át észlelt állomások közül, 704 mm, Tihanyban mutatkozott. Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veendő,hogy a havi párolgásadatok,a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt,csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlithatók össze,másállomás adataival- azonban nem. A 9 ./táblázat 181 állomás havi és évi csapadékmennyiségeit s o- rolja fel. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk révén minden vidéket egyformán jellemeznek. A csapadékhiánynak megfelelően a csapadékos napok száma a legtöbb helyen 100-on alul van.A legtöbb esős nap /: 121 :/ Kemecsén, /:Szabolcs vm.:/, a legkevesebb pedig Pécsett /:56:/ volt. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 10/a alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszakadást junius 11-én a hevesmegyei Átányon észlelték,ahol 8 perc alatt 32*4 mm csapadék esett és igy a zápor he119
