Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

vessége 680 liter/mp.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még augusztus 20-án 30 percen át a tolnamegyei Borjádpusztán, 350 liter/mp.ha hevességgel, ahol 64*2 mm eső hullott. A legnagyobb rövididejű csapadékot 84 mm-t junius 9-én a ceanádvármegyei Földeák jelentette,ahol a zápor hevessége 165 percen át 50 liter/mp. ha volt.

A 10/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Februárban, márciusban, áprilisban és októberben egyáltalában nem észleltek "50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékot. Januárban, májusban,júniusban,júliusban,szeptemberben és decemberben csupán nehány esetben,illetőleg helyen haladta meg a legnagyobb napi csapadék mennyisége az 50 mm-t. A legtöbb 50 mm-en felüli csapadékot augusztusban és novemberben mérték. Nagykitérjedésü felhőszakadás volt augusztus 14-én, amely főleg Heves, Szabolcs és Hajdú vármegyékre terjedt ki. A szabolcsvármegyei Kótajról 66*3 mm-t, Hajdúszoboszlóról pedig 52*5 mm.csapadékot jelentettek. A november 9-i záporeső Somogy és. Zala vármegyék területén hullott, amikor Somogyszobon 59*9 mm-t,Zaláváron pedig 57*7 mm-t mértek.

Ebben az Évkönyvünkben az észlelés hiányossága miatt a nagyobb esőzésekről nem közölhetünk csapadéktérképet .

b./ Hőmérséklet.

Az 1945. év az átlagnál melegebb volt. Az igen hideg január után az összes többi hónap középhőmérséklete az ország legnagyobb részén átlagfeletti, vagy legalább átlagkörüli volt. Ennek eredményeképen az évi középhőmérséklet is országszerte mérsékelten meghaladta a sok évi átlagot. A legnagyobb hótöbhlet májusban és júniusban volt.

Januárban az átlagnál hidegebb időjárás uralkodott. A havi középhőmérséklet az ország nyugati felén 3-4 C°-kal, keleti megyéiben 1*5-2 C°-kal alacsonyabb volt, mint a törzsérték. A legerősebb lehűlés a hónap utolsó napjaiban -15,-20 C°-ig terjedt. A nappali felmelegedés csúcsértéke a legtöbb helyen 11-én állott be, ekkor a Dunántúlon 1-5 C°, a Tiszától keletre azonban 10-12 C° volt a legmagasabb hőmérséklet. Kelet és nyugat között a téli napok számában /: amidőn a hőmérséklet legmagasabb értéke ia a 0 C°alatt marad :/ is nagy különbség mutatkozik, északnyugaton 24-28, délkeleten csak 15-20 téli nap fordult elő. A fagyos napok száma /:amelyen a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá száll :/ 27-31 volt.

Februárban igen enyhe»napos volt az időjárás. A havi középhőmérséklet nyugaton 2 C°-kal»keleten 1 C°-kal felülmúlta az átlagot. A havi minimum általában csak -6,-8 C°ot értr el,de északkeleten -10,-12 C°- ig süllyedt. A talajmenti minimum helyenkint a -15 C°-ot is elérte. A legnagyobb déli felmelegedés 28-án 12-14 C°volt. A fagyos napok száma 18-24,téli nap sok helyen már egy sem, Miskolcon még 5 fordult elő.

Március az ország nagyobb részében az évszakhoz képest meleg időjárást hozott. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 1-2 C°-kal meghaladta az átlagot,keleten az eltérés 0*5 C° körül volt. A legmagasabb hőmérséklet 26-a körül 20-22 C°-ot ért el, a legerősebb lehűlés 8-án a Dunántúlon -3,-6 C°-ig, a keleti megyékben azonban -10,-15 C°-ig terjedt. Keleten még 1-2 téli nap is előfordult, a fagyos napok száma általában 8-12, északkeleten 10-15 volt.

Áprilisban az átlagnál melegebb és naposabb időjárás uralkodott. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 1-2 C°-kal,az ország keleti felében 0*5 - 1 C°-kal felülmúlta a törzsértéket.A legerősebb felmelegedés többnyire már 3-án beállott,amidőn a déli felmelegedés 23-25 C°-ig térjedt.Békéscsabán ekkor volt az idei első nyári nap. A legerősebb lehűlés már csak Pécsett és keleti vidékeken sülyedt a fagypont alá, többnyire már csak +1, +2 C°, de Miskolcon még -4,-6 C° volt a minimum 16-án.

Májusban az átlagnál jóval naposabb és melegebb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 2-4 C°~kal,az ország többi vidékein 1-3 C°-kal felülmúlta a törzsértéket.A legmagasabb hőmérséklet az ország közepetáján mindenütt meghaladta a 30 C°-ot, Békéscsabán 34*4 C°-ot ért el. Már 12-18 nyári nap /-.amikor t.i.a hőmérséklet legmagasabb értéke a 25 C°-ot elérte :/ és 2-8 hőségnap /lamelyen a hőmérő higanyszála a nappali felmelegedések idején a 30 C°fölé emelkedik.:/ fordult elő. A 4-i és 9-i hidegbetö120