Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

got. A legtöbb helyen 20-40 %-oa többlet mutatkozott. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 73 ?S-ot, Párádon, mig a legnagyobb csapadékhiányt, 30 ?É-ot, Kercán/: Vas vm.:/ észlelték.

A Dunántúlon csapadékhiány csak a nyugati és déli vidékeken mutatkozott és csupán a nyugati határszélen haladta meg a negativ eltérés egy kis folton a 20 $-ot Karcánál 30 $-os maximummal. A csapadéktöbblet nagy területeken nagyobb 20 $-nál és két kisebb és egy nagyobb folton 40 $-nál is. Ez utóbbi területen a Balatontól keletre, Pincehelyen /: Tolna vm.:/volt a legnagyobb csapadéktöhb- let, 56

Az Északi Dombosvidéken csak a Bükk hegységben mutatkozott néhány százalékos hiány, amely Szilvásváradnál /:Borsod vm. :/ll $-ot ért el. A csapadéktöbblet sokfelé nagyobb 40 fo-ná 1 s a Mátrában a 60 io-ot is meghaladta. Itt mérték a legnagyobb csapadékot,Párádon,egyben országos csúcsértéket is, 73 $-ot.

Az Alföldön a törzsértéknél kevesebb csapadék csak Mezőhegyes vidékén és a Tiszántúl északi felének egy nagyobb összefüggő területén hullott,de a hiány seholsem érte el a 20 ?£-ot. A mélypont

Hajdúböszörménynél van,18 $-os hiánnyal.A többlet mind a Duna-Tisza közén,mind a Tiszántúl számottevő területén nagyobb 20 fo-nál, sőt a Duna-Tisza köze jelentékeny részén a 40 $-ot is meghalad ja a pozitiv eltérés. A legnagyobb csapadéktöbblet, 47 Cegléden mutatkozott.

Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /: április 1.-szeptember 30.:/ csapadék- viszonyait a 4.számú térképpár szemlélteti.

Az öntözési félév általában száraz volt.Az ország területének mintegy felén 250 mm-nél kevesebb csapadék hullott. A legkevesebb csapadékot kapta Győr vármegye egy része, ahol Pannonhalmán az országos mélypontot mérték 165 mm-es értékkel. A Dunántúl és az Alföld peremvidékein 300-400 mm csapadékösszeget észleltek, sőt egyes helyeken a csapadék meghaladta a 450 mm-t is.Legtöbb csapadék hullott Salgótarjánban, 510 mm.

A Dunántúl területének felén 300 mm-nél, sőt Győr vármegye egy részén 200 mm-nél is kevesebb csapadék hullott.A mélypont -mint fentebb említettük,-Pannonhalmán van, egyben országos mélypont is, 165 mm.Zala és Tolna vármegye egy részén,valamint Székesfehérvár vidékén a lehullott csapadék a 400 mm-t is meghaladta. Á Székesfehérváron mért 462 mm-es csapadék csúcsérték is.

Az Északi Dombosvidék több csapadékot kapott, mint a Dunántúl. A legalacsonyabb érték Kom- poltnál /:Heves vm.:/van, 261 mm. Ennek a vidéknek legnagyobb része a 30C mm-nél nedvesebb övbe e- sik és az északi részeken 400 mm-nél nedvesebb területek is vannak.Salgótarján 510 mm-es kiugró értéke országos maximum.

Az Alföld nagyobb része 300 mm-nél kevesebb esőt kapott és a Duna-Tisza közének északi részén, valamint a Tiszántúl keleti részén egy pár folton 250 mm-nél is kisebb volt a csapadékössze& Legkevesebb V olt a csapadék, 221 mm, Veresegyházán /: Pest vm.:/.

A 30 évi átlaghoz viszonyítva az ország területének több,mint kétharmad részén 20-30 $6-qs csapadékhiány mutatkozott. A legnagyobb negativ eltérés, 50 $, Pannonhalmán volt, mig a legnagyobb csapadék többletet, 43 $£-ot Kemecsén /: Szabolcs vm.:/ észlelték.

A Dunántúl egy részén,főleg a keleti felén,a csapadék meghaladta a törzsértékeket. Székes- fehérváron a pozitiv eltérés eléri a 40 $-ot.A hiány a Dunántúlnak több,mint egymarmadán meghaladja a 20 ot, az északnyugati részeken a 40 $-ot is, sőt Pannonhalmán elérte az 50 $-ot.

Az Északi Dombosvidék nagyobb része az átlagot meghaladó csapadékot kapott.A pozitiv eltérés az északi részeken meghaladja a 20 $-ot és a salgétarjáni 41 $-os többlet jelenti a csúcsértéket. A száraz területeken a legtöbb helyen 20 $£-ig terjedő hiány volt, a Börzsöny és Bükk vidékén azonban a 20 $-ot is meghaladta a negativ eltérés. Szilvásvárad /:Borsod vm.:/ vidékén 33 $-os hiány mutatkozott.

Az Alföldön főleg a határok közelében hullott az átlagnál több eső,s a Tiszántúl északi fe118 -