Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

szárazabb terület és itt van az országos mélypont Nagyszent Jánoson,ahol az egész nyáron csak 61 mm csapadék esett.

Az Északi Dombosvidék legnagyobb részén 150 mm-t,a Mátra vidékén 200 am-t is meghaladd csapadék hullott. A legtöbb csapadékot,egyben országos csúcsértéket, 314 mm-t SalgótarJánban /:Nógrád vármegye •/ mérték.Kelet felé haladva erősen csökken a csapadékmennyiség.A Sajó-Hernád vidékén 150 mm-nél kevesebb volt a csapadék, Abodon mindössze 123 mm-t észleltek.

Az Alföldön főleg a déli szegélyen és a Tiszántúl északkeleti részén 200 mm-t meghaladó eső esett és a Csanádpalotán /:Csanád vm.:/mért 240 mm Jelenti a csúcsértéket,. 150,sőt 125 mm-nél szárazabb nagyobb területek többfelé láthatók.Szentes környékén,a Fertő-i csatornaőrháznál volt a mélypont, 101 mm csapadékösszeggel.

A 30 évi átlaghoz viszonyítva az ország nagyobb részén csapadékhiány volt, amely több,mint fe- lén elérte a 30-40 #-ot. Legnagyobb volt a csapadéktöbblet Salgótarjánban, 62 $>, mig a legnagyobb hiány, 50 io, Nagyszent Jánoson/: Győr vm. :/ mutatkozott.

A Dunántúlon csak a Balatontól északkeletre a fővárosig nyúló nagyobb területen s a Sió alsó vidékén egy kis folton,valamint Baranya vármegye délkeleti részén haladta meg a csapadék az átlagot, az utóbbi vidéken 20 #-nál nagyobb többlettel. Legnagyobb a pozitiv eltérés Mohácson : 27$. A Dunántúl nagyobb részén a 20 $-ot, sőt az északi részeken -kis foltokat kivéve- nagyobb terüle - ten 40-50 ?£-ot is meghaladó csapadékhiány mutatkozott.A legnagyobb hiány a győrmegyei Nagyszentjá- noson volt 60 %-os értékkel. Ez egyben országos mélypont is.

Az Északi Dombosvidék nyugati felében nagyobb területen néhány százalékos többlet mutatkozott.A Mátra hegységtől északra azonban erősen kiugró,40 sőt 60 $-ot is meghaladó pozitiv eltérést észleltek.A legnagyobb,62 $-os többletet, egyben országos csúcsértéket,Salgótarjánban mérték.A keleti félen az átlagot sem érte el a csapadék és nagy területen 20-30 $-os hiány mutatkozott.A legnagyobb negativ eltérés, 43 $, Abaujszántón /: Abaujtorna vm.:/ volt.

Az Alföldön a déli szegélyen, a keleti részen néhány folton és a Zagyva vidékén haladta meg a csapadék az átlagot,de csak a déli részen mutatkozott 20 és egy kis folton 40 $-ot meghaladó pozitiv eltérés. A legmagasabb értéket Hódmezővásárhelyen éri el a nyári csapadék,ahol 44^-kal esett több az átlagnál.A hiány nagy területen meghaladja a 20,sőt 30 $-ot. A mélypontot Szentes vidékén,

a Tőke-i /: Csongrád vm.:/ csatornaőrháznál éri el a nyári csapadék, 35 5í-os hiánnyal.

Az ősz /:szeptember,október,november:/a száraz tavasz és nyár után már csapadékbő évszak volt.

Az ország területének több,mint kétharmad részén 150 mm-nél több csapadék hullott és Jelentékeny területek 200 mm-t meghaladó esőt kaptak. A legtöbb csapadékot,264 mm-t,Párádon /: Heves vm.:/észlelték, mig a legkevesebb eső, 113 mm, Hajdúböszörményben /:HaJdu vm.:/ és Mezőhegyesen /rCsanád vm.:-/ esett.

A Dunántúlon, az északi határszél kis részét kivéve, mindenütt 150 mm-nél több csapadék hullott. A mélypont Pannonhalmán van,ahol csak 149 mm csapadékot észleltek. Az országrész területének több,mint a felén 200 mm-nél több esett és a keleti felén 250 mm-t meghaladó csapadékot is mértek. Legtöbb eső esett Tabon. /-.Somogy vm.:/ 256 mm.

Az Északi Dombosvidéken csak a keleti rész kis foltján hullott 150 mm-nél kevesebb csapadék, Felsőbereckin mért 143 mm-es mélyponttal,mig a legnagyobb részen 175-200mm csapadékot észleltek. A Börzsöny és Mátra vidékén a 250 mm-t is meghaladta a csapadék és Párádon mérték az országos csúcsértéket, 264 mm-t.

Az Alföldön a 150 mm-nél szárazabb öv már nagyobb területre terjed ki, sőt a Tiszántúlon egy kisebb és egy nagyobb folton 125 mm-nél is kevesebb csapadék hullott.Hajduböszörményben és Mezőhegyesen mért 113 mm egyben országos mélypont is. 175 mm-nél nedvesebb területek sokfelé voltak, de a 200 mm-t csak Cegléden érte el az őszi csapadékösszeg.

A 30 évi átlaghoz képest az ország területének négyötöd részén a csapadék felülmúlta az átla117