Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

kozott. A gégényi és nyirábrányi 47. $-os hiány országos mélypont.

A tavasz /:március.április,máj"U3:/ az ország legnagyobb részén száraz volt. Csak a Dunántúl kis része és a Tiszántúl északkeleti szöglete kapott bőséges csapadékot.Legtöbb csapadék,204 mm,Székesfehér- váron hullott, mig á legkevesebbet, 48 mm-t, Németin /tBaranya vm.:/ mérték.

A Dunántúlon 150 mm-t meghaladd csapadék csak a soproni hegyvidéken és a Balatontől Esztergom vidékéig nyulő nagyobb folton hullott és ezen az "utóbbi vidéken nagyobb terület 200 mm-nél is több csapadékot kapott. Amint fentebb említettük, a legtöbb csapadékot Székesfehérváron, 204 mm-t mértek.Ez egyben országos csúcsérték is.A Kisalföldön és a délkeleti részeken 100 mm-nél,sőt 75 mm- nél is kevesebb esett és a Mecsektől délre fekvő kis folton 50 mm-t sem ért el a csapadék.A székes- fehérvári országos csúcsérték mellett az országos mélypont is ezen az országrészen volt, Németin, 48 mm csapadékkal.

Az Északi Dombosvidéken több folton, az északi peremen pedig nagyobb összefüggő területen "hullott 150 mm-nél több csapadék, Rudabányán /:Borsod vm.:/ 174 mm-t észleltek. A 100 mm-nél szárazabb rész ezen a vidéken aránylag kis helyet foglal el és Galgagután /: Nógrád vm.:/ mért 95 mm jelenti a mélypontot.

Az Alföldön 150 mm-nél nedvesebb területek a Tiszántúl keleti részén láthatók s az északkeleti szögletben a 175 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg, Záhonyban /: Szabolcs vm. :/ és Gacsájon /:Szatmár vm.:/pedig 198 mm-t mértek.E mellett a lOOmm-mél szárazabb öv az Alföld területének nagyrészét foglalja el s a Hármasköröstől délre egy nagyobb folton és a Tisza alsó szakasza vidékén 75 mm-myi csapadék sem volt. Legkevesebb esett Királyhalmon /:Csongrád vm.:/: 70 mm.

A 30 évi átlaghoz viszonyítva az ország egész területének négyötöd részén csapadékhiány mutatkozott. A legnagyobb,48 ^-os,többletet Gacsájon /rSzatmár vm.:/ mérték,mig az országos mélypont, 73 jí-os hiány, Németin /:Baranya vm.:/ volt.

A Dunántúlon az északi határszélen mutatkozó két kis folton kivül nagyobb területre terjedő csapadéktöbblet csak a Balatontól északra fekvő részen volt és itt kis folton 20,sőt 40 5í-nál is nagyobb a pozitiv eltérés. A legnagyobb többlet,45 Balatonalmádiban /:Veszprém vm.:/ volt. A hiány a Dunántúl nagyobb részén a 20 $-ot meghaladja és az északi, különösen pedig a déli félen nagy területen 40 JÉ-nál is nagyobb a negativ eltérés.A délkeleti részen kis folton 60, sőt 70 $-ot is meghaladja a csapadékhiány. Németin mutatkozó 73 ?£-os hiány országos viszonylatban is legalacsonyabb érték.

Az Északi Dombosvidék északi része az átlagot meghaladó csapadékot kapott és a határvidéken 20 fo-nál is nagyobb többlet mutatkozott. A pozitiv eltérés Abodon /:Borsod vm.:/ a legnagyobb, 28 $>. A déli és a nyugati részeken 20 $-on felüli volt a hiány és Egernél jelentkezett a mélypont 35 ?£-os negativ eltéréssel.

Az Alföldön többlet nagyobb folton csak a Berettyótól északra és a Tiszántúl északkeleti részén mutatkozott. Az előbbi helyen 20,az utóbbin 40 jé-nál is nagyobb volt a pozitiv eltérés.Itt volt az országos csúcsérték is.Gacsájon /:Szatmár vm.:/48 Az Alföld igen nagy részén 20-40 os hiány mutatkozott és főleg a déli részeken 40 $-nál is nagyobb volt a negativ eltérés. A mélypont Király- halmon /: Csongrád vm.:/ volt 53 %-os hiánnyal.

A nyár /: junius,julius, augusztus,:/ szintén száraz volt. Az ország területének több, mint fele 150 mm-nél kevesebb csapadékot kapott.A legtöbb csapadékot,314 mm-t,Salgótarjánban /:Nógrád vm.:/,mig a legkevesebbet, 61 mm-t, Nagy szentjénoson /: Győr vm.:/mérték.

A Dunántúlon 150 mm-nél nedvesebb területek a Balatontól északkeletre,továbbá a déli és nyugati megyékben voltak. Az utóbbi vidékeken nagy folton 200 mm-nél több csapadékot mértek. Legtöbb csapadék hullott Zalaháshágyon /-.Zala vm. :/,243 mm. Az átlagnál kevesebb eső volt az északi megyékben és Győr megye egy részén a 75 mm-t sem érte el a csapadék. Országos viszonylatban is ez a leg- 116 -