Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

is nagyobb többlet mutatkozott. Legnagyobb a pozitív eltérés Székesfehérváron : 32

Az Északi Dombosvidék legnagyobb részén a csapadék meghaladta a törzsértéket, de csák a Ka- rancs "hegység /: Nógrád vm:/viaékén érte el a pozitív eltérés a 20, illetve 30 j£-ot. Legnagyobb a csapadéktöbblet - egyben országos viszonylatban is- Salgótarjánban, 37 jé.Hiány csak a keleti részen mutatkozott, de csak kis területen volt 10 jí-nál nagyobb.A mélypont,egyben országos mélypont - mint már említettük - Szilvásváradon volt, 27 $-os hiánnyal.

Az Alföldön szintén többfelé "hullott az átlagot meghaladó csapadék,nevezetesen a Duna-Tisza köze északi részén és a Tiszántúl több vidékén. A többlet azonban csak a Tiszántúl északkeleti részén kis területen "haladta meg a 10 ^-ot,maximumát 18 $-kal Kék-Cseréstónál /:Szabolcs vm.:/érte el. A hiány a Duna-Tisza "közének nagy részén 10 jí-ig, a Tiszántúl nagy területén 20 jS-±g terjedt és csak kis folton volt 20 j£-nál nagyobb. A mélypont Kunmadarason van 25 $-os hiánnyal.

A csapadék évszak о nkinti megoszlását a З/a-d jelii térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, á másik ezt a mennyiséget a 30 évi átlag százalékában fejezi ki.

Az 1944/45-i télen /;december 1-február 28.:/az ország nyugati fele a az északi megyék egy része igen bőséges csapadékot kapott /: 100-200 mm a keleti fél azonban száraz volt /: 60-100 mm :/. A legtöbb csapadék, 296 mm, esett Brennbergbányán,mig a legkisebbet, 58 mm-t, Bökénytelepen /:Csongrád vm:/ mérték.

A Dunántúlon a délkeleti szöglet kivételével mindenütt 100 mm-nél több csapadék hullott és főleg a nyugati megyék 150 mm-nél is többet kaptak.A nyugati "határszél közelében 200 mm-nél, a soproni hegyvidéken 250-275 mm-nél is több esett.A legtöbb csapadékot, 296 mm-t, Brennbergbányán mérték, amely egyben országos csúcsérték is. A mélypont Siklóson volt, 92 mn-es csapadékkal.

Az Északi Dombosvidék nyugati felének északi peremén szintén több esett 100 mm-nél és a Mátra,főleg a Börzsöny és Cserhát vidékén 150 mm-nél,sőt a Börzsönyben 175 mm-nél is több hullott, legtöbb csapadék, 196 mm,volt Királyréten /faógrád-Hont vmí/:A keleti felén 75-100 mm közt volt a csapadék és csak a keleti szögletben maradt 75 mm alatt. Karosán /:Zemplén vm:/mindössze 67 mm 'hullott.

Az Alföldön csak a Körös-Tisza-Maros szög déli részén,a Duna mentén,főleg a főváros környékén haladta meg a csapadék a 100 mm-t,sőt az utóbbi vidéken a 150 mm-t is.KáposztásmegyerenlZL mm-t észleltek. Az Alföld legnagyobb részén azonban 75 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. Szentes kör- nyékén,Bökény-telepen mért 58 mm-es csapadékösszeg országos viszonylatban is a legalacsonyabb érték.

A 30 évi átlaghoz viszonyítva a tél folyamán az ország nyugati felén csapadéktöbblet,mig a keleti felén hiány mutatkozott. Legnagyobb a többlet, 115 JÉ, Csapodon /: Sopron vm. :/, a legnagyobb hiány, 47 JÉ, Gégényben és Nyirábrányban /:Szabolcs vm.:/ volt.

A Dunántúl nagyobb részén csapadéktöbblet volt. A pozitív eltérés nagy foltokon elérte a 40, sőt 60 ^-ot is és a nyugati megyékben helyenkint a 80, sőt a 100^-ot is meghaladta. Legnagyobb a több let,- mint azt előbb említettük - Csapodon: 115 Jé. Ez egyben országos csúcsérték is. Hiány nagyobb területeken еэак a déli megyékben mutatkozott és csupán Baranya megyének egy részén multa felül a 20 JÉ-ot. A mélypontot Villány érte el 26 JÉ-os hiánnyal.

Az Északi Dombosvidék nagyobb részén,főleg a nyugati felén, szintén meghaladta a csapadék a törzsértékeket. A Börzsöny,Cserhát és Mátra vidékén 40jí-nál nagyobb a csapadéktöbblet és helyenkint 50 JÉ-ot is eléri,sőt Pásztón 53 JÉ-га rúg.A hiány a keleti részen 20, sőt 30 jÉ-nál 1з nagyobb,a mélypont Karosán van /: Zemplén vm.:/ 34 jé-оз hiánnyal.

Az Alföldnek csak egészen kis részén mutatkozott többlet, főleg a Duna-Tisza közén. A főváros környékén 30-40,sőt 50 JÉ-nál is nagyobb volt a csapadéktöbblet s Káposztásmegyernél 58 jé-оз pozitív eltérést találunk. 20 JÉ-nál nagyobb hiány a Duna-Tisza közén is volt,de főleg a Tiszántúlon jelentkezett nagyobb területen és az északi félen nagyobb folton 40 £-ná1 is több csapadékhiány mutat- 115