Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
/ III. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK. PÁROLGÁS, HŐMÉRSÉKLET A 2 1945. ÉVBEN. a./ Csapadék és párolgás. A csapadék évi összege. A csapadékbő 1944-es esztendő után az 1945-ös év mérsékelten száraz volt. Az ország területének több,mint kétharmad részén a 600 mm-t sem érte el a csapadékösszeg,az Alföld legnagyobb részén pedig 500 mm-nél is kevesebb csapadék hallott. 700 mm-t meghaladó csaI padékot csak a Dunántúl egy-két kisebb-nagyobb foltján és az Északi Dombosvidék nyugati felének kisebb részén mértek.Ezen a vidéken volt egy 800 mm-nél nedvesebb kis folt is.Legtöbb csapadék hullott Salgótarjánban, 803 mm,mig a legkevesebb csapadékot, 400 mm-t, Kunmadarason mérték. A csapadék évi eloszlását a 2/a jelű térkép tünteti fel. A Dunáhtulon a 700 mm-nél nedvesebb öv kiterjedése nem érte el az országrész területének egy. ötöd részét sem és 750mm-nél több csapadékot csak a soproni hegyvidéken mértek. A csúcsérték 771 mm, Brennbergbányán volt. Az 500-700 mm-es öv már nagyobb területre terjed ki, 500 mm-nél kevesebb csa- padék csak a Rába alsó szakasza mentén hullott. Legkevesebb volt a csapadék Pannonhalmán : 420 mm. Az ÉBzaki Dombosvidék nyugati nagyobbik része 600 mm-nél több csapadékot kapott és nagy területen 700 mm-nél is több esett. A vidék csapadékmaximuma /:egyben -mint fentebb emlitettük- az országos maximum :/ Salgótarjánban van: 803 mm. A keleti rész már jóval szárazabb, legnagyobb része az 500-600-as övbe esik, sőt Sátoraljaújhely vidékén az 500 mm-t sem érte el a csapadék.A mélypont Fel- sóbereckin van 465 mm csapadékösszeggel. Az Alföld az előbbi két országrésznél is szárazabb volt. 600 mm-nél több csapadék csak a Tiszántúl északkeleti szögletében hullott. A legtöbb eső, 681 mm, Záhonyban esptt. Az 500-600 mm-es öv is aránylag kisebb területre terjed ki, mint a többi országrészen. Mind a Duna-Tisza közén,mind a Tiszántúl nagyobb részén 500 mm-nél is kevesebb esett, sőt a Tiszántúl igen jelentős területén 450 mm-t sem ért el a csapadék. Legkevesebb csapadékot, 400 mm-t, Kunmadarason mértek. /: Ez,-mint fent említettük -egyben az országos mélypont.:/ A. 30 éves /:1901-1930:/átlagok százalékában fejezi ki az 1945. év csapadékmennyiségét a 2/b jelű térkép, A csapadék mennyisége az ország területének több, mint háromnegyed részén a sokévi átlag alatt maradt és csak Székesfehérvár és Salgótarján vidékén hullott 20-30 $-ig terjedő csapadéktöbblet. A legnagyobb, 37 jí-os,többlet Salgótarjánban volt,mig a legnagyobb hiány, 27 Szilvásvárad vidékén/:Borsod vm.:/ mutatkozott. A Dunántúl nagyobb részén 20 #-ig terjedő hiány volt s több nagyobb folton ennél is többre rúgott. Maximumát Bakonybélen és Siklóson érte el, 26 ?£-kal.A Dunántúl északkeleti részén az átlagot meghaladó csapadék hullott és a Balatontól a Vértesig húzódó területen 20 #-nál, kis folton 30 #-nál 114 -
