Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)

jegesnek minősítjük, ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugá vagy torlasz befolyásolta.:/

A szélsőséges vízállásoknál általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli adatokat adjunk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl. Budapestnél nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizszinmagasságot adjuk meg, mert a szabályozás éta olyan nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig a legutóbbi 20 év legkisebb vízállásait közöljük /:+190 cm, ill. 171 cm:/, mert a meder feltöltődése következtében az eddig valóban észlelt legkisebb leolvasás /:1888.I.1.-én +40 cm:/ újabb medermélyülésig többé nem következhetik be.

A régebbi Évkönyvek vizállásadatainak felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a mércék "0"-pontjának időközben történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi*Évkönyvünk 69-72.oldalán táblázatban közöltük. Az ebben az Évkönyvben felsorolt szélsőséges vízállásokat - ha szükséges volt - a jelenleg érvényes "0"-pontokra már átszámítottuk.

Azoknál a vízmércéknél, melyeknek "C’-pontját 1943.1.1.-ével lesüllyesztettük és 1946.1.1-én nem állítottuk vissza, á süllyesztés mértékét a fejléc felett feltűnő módon megjelöltük. Ezeknél az összes adatok a lesüllyesztett "0"-pontra vonatkoznak, vagyis a tényleges mérceleolvasásokat közöljük. Ellenben azoknál a vízmércéknél, amelyeknél a "0"-pontiésülivesztést 1946.1.1.-én hatálytalanítottuk.a közölt adatok a süllyesztés előtti "0"-pontra vonatkoznak. Ezt a körülményt a táblázatok feletti megjegyzéssel jeleztük.

Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartósság! adatok válaszolnak. A 79 fontosabb mércére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak 1944.évre, hanem a folyók vízjárására rendkívül jellemző 1931/40 évtized átlagára is meghatároztuk, s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. Egyes mércéknél helyenkint 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. A tizéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közöljük, az 1944. év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk. Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy az évnek bizonyos részében, - pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején, - hosszabb idők átlagában is mennyi időn át számíthat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékére vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál az előző évi feldolgozáshoz hasonlóan minden e- setben 10 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Néhány vízmércénél /összesen 13/ - helyszűke miatt - a gya—»A

korisági és tartóssági adatokat 10 cm-nél nagyobb vizállásközökkel adjuk meg. Ilyen összevonások a vásá- rosnaményi,záhonyi, dombrádi, tokaji,taskonyi, szolnoki, csongrádi, szegedi és zentai vizmércéknél fordulnak elő. A paksi,nábrádi, békési és gyomai vizmércéknél az összevonást sikerült olyan vízállások közé szorítani, melyek között gyakorisági és tartóssági adatok nem szerepelnek.

Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vizmérce vagy a vizmennyiségmérés szelvénye-e. A mederszelvények rajza több vízmércénél nem fért el a gyakorisági és tartósság! táblázat alatt. Ezeket megfelelő hivatkozással a fontosabb vízmércék utáni 10 oldalon közöljük.

A 79 fontosabb mércére vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek vízmennyiség mérési adatainak közreadásával. Egyes vizmércéknél a vizmennyiségmérések adatait - a mederszelvények rajzához hasonlóan - helyszűke miatt, a fontosabb vízmércék utáni 10 oldalon közöljük. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid- 8 -