Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)

ideig, néha csapán egyik árviztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési a- dat miatt kevésbbé megbizható. Az áradé és apadd viznél mutatkozó nagy eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra esnek. A tetőzésnél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad.Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbizható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöltük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztás, leszivás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vízmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását, anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik. A vízmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbék szerkesztésére azonban még nem kerülhetett sor.

5. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk irányadónak. Egyrészt, valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről, másrészt adatainkkal lehetővé kivánjuk tenni a vizmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését,vagy csupán a vizgyüjtóterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők:

'fo

Ж

V&

™k1

S

F

mr

középsebesség,

a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség,

a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességnek hányadosa /:felszíni sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz:/,

a vízgyűjtőterület kms-ér61 lefolyó vizmennyiség lit/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vizgyüjtőterület alapján történt vizmennyiségmeghatározásokhoz:/ vizszinesés cny^km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk, viztükörszélesség,

a keresztszelvény alakjának jellemzésére,

keresztszelvényterület középmélység, a legnagyobb mélység Q fenékig menő mérésekből számított vizmennyiség,

Q0 felszini sebességből számított vizmennyiség,

JL „ a az előző két mennyiség hányadosa, amely főképpen árvíznél végzett felszini mé- rések eredményeinek megjavítására alkalmas.

Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a vizmennyiségmérések adatai a lesüllyesztett és 1946 után is lesüllyesztve maradt vízmércéknél a lesüllyesztés utáni, mig az 1946 elején 1943.1.1. előtti magasságukra visszaállított vízmércéknél a lesüllyesztés előtti "0"-pontokra vonatkoznak. A vizmennyiségmérések táblázatában az 1943 elején ténylegesen lesüllyesztett vízmércékre vonatkozó mérések sorszámát aláhúzással jelöltük meg.

6. Külön tábla ad áttekintést az 1943/44.tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a fo9 -