Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)

nuár közepéig a jég hatására apadt a folyam, azonban a kisebb helyi jellegű jégtorlédások következtében már a hónap derekán emelkedett a Duna vizállása. Január végén - február elején a jeges árviz 2-4 méteres vizszinemelkedéseket okozott. Különösen jelentős volt ez a vizszinemelkedés Oroszvárnál, Gönyünél, valamint a budapest-apatini szakaszon, A jeges árviz levonulása után rohamos apadás kezdődött és február közepétől március végéig a közepesnél is alacsonyabb vízállások mutatkoztak a Dunán, Április elején gyors áradás kezdődött, amely május végéig magas vízállásokat eredményezett. A zöldár junius közepén igen magas vízállásokkal jelentkezett, Ekkor észlelték az egész szakaszon az év legmagasabb vízállásait. A zöldár u- tán gyors apadás kezdődött, amit azonban júliusban egy újabb rendkívül magas árhullám szakított meg, A júliusi árhullám után tartós apadás indult meg, úgy hogy az év hátralévő részében igen alacsony vízállások voltak. Az általános apadást csupán október elején, november végén - december elején szakította meg egy-egy kisebb árhullám. Az 1943.év igen alacsony vízállásokkal fejeződött be.

A jégzajlás a Dunán a Budapest alatti szakaszon már január legelején megindult, A Budapest fölötti szakaszon január 7-8-án kezdődött a jégzajlás. Január közepén a zajló jég helyenkint megállt, tartósabb jégtakaró azonban csak az Ercsi alatti Dunaszakaszon jelentkezett. A jégduzzasztások következtében 2-4 m- es vizszinemelkedések is mutatkoztak, kárt azonban sehonnan sem jelentettek. A Budapest fölötti szakasz február legelején már jégmentes volt, a Budapest alatti szakasz pedig február közepére tisztult meg a jégtől.

A gázlóviszonyok 1943-ban - a feltűnően alacsony vízállásokra való tekintettel - a legutóbbi évekhez képest nagymértékű rosszabbodást mutatnak.A dunai gázlók mélységi adatainak közlése óta ebben az évben jelentkezett a legtöbb hajózási akadály. Nyilvánvaló, hőgy a hajózási viszonyok elsősorban a kedvezőtlen, alacsony vízállások következtében rosszabbodtak. Különösen kitűnik ez az oroszvár-gönyüi szakasz vizsgálatánál, ahol a már végrehajtott kisvízi szabályozások következtében a hajózási viszonyok a még szabályozatlan alsó szakaszokhoz viszonyítva aránylag sokkal kisebb rosszabbodást szenvedtek. így több, a múltban szereplő felsődunai gázló ebben az évben az alacsony vízállások ellenére sem jelentkezett.

Az Oroszvár-Gönyü közötti szakaszon 14 helyről jeleztek gázlót. Ezek közül azonban három; Baka, Szap I. és Medve, csupán néhány napos hajózási akadályt képezett. Oroszvártól egészen Kispatkósig, - leszámítva Baka és Szap I. néhánynapos kitűzését, - a gázlók csak az őszi hónapokban mutatkoztak. Kispatkóstól Gönyüig azonban már január-márciusban is szükségessé vált a gázlók kitűzése, A legkisebb gázlómélységet, 13"5 dm-t Kispatkósnál mérték. Az oroszvár-gönyüi szakaszon a gázlók tartóssága a következő volt: 10 dinnél kisebb vízmélységet egyáltalán nem mértek, 15 dm-nél kisebb vízmélységet 8, 20 dm-nél kisebbet 98, 25 dm-nél kisebbet pedig összesen 194 napon át jelentettek.

A gönyü-budapesti Dunaszakaszon 8 helyen volt gázlókitűzés. A közvetlen Budapest fölötti 3 gázló azonban csak november-december hónapokban jelentett hajózási akadályt.Ezen a szakaszon mutatkozott, Garam- kövesdnél,az egész magyar Dunaszakasz legrosszabb gázlója.Garamkövesdnél mérték különben, - leszámítva a november 20-án kezdődő kotrás utáni napokat, — csaknem egész éven át a szakasz legkisebb gázlómélységeit: lefelé menet több uszállyal 8, felfelé menet több uszállyal 10, és felfelé menet egy uszállyal 14*5 dm-es gázlómélységet. A Gönyü-Budapest közti szakaszon a hajózást akadályozó gázlók tartóssága a következőképpen alakult: 10 dm-nél kisebb vízmélységet, - leszámítva a csupán völgymenetben mért néhány napos gázlómélységeket, - nem mértek,14 dm-nél kisebb vízmélységet 25, 20 dm-nél kisebb vízmélységet 137, és 24 dm-nél kisebbet pedig 204 napon át észleltek.

A Budapest alatti Dunaszakaszon 3 helyen mutatkozott gázló, amelyeket azonban a szükséges hajózó vízmélység hiányában csupán az év végén, november-decemberben kellett kitűzni. A legkisebb gázlómélységet, 13 dm-t, Bogyiszlóról jelentették. A gázlók tartóssága ezen a szakaszon a következő volt: 10 dm-nél kisebb vízmélységet egyáltalán nem mértek, 15 dm-nél kisebb vízmélységet 9, 20 dm-nél kisebb vízmélységet 49, 25

dm-nél kisebbet pedig összesen 70 napon át jelentettek.

A három szakasz gázlóviszonyainak részletesebb összehasonlításától, - a hajózási és mederviszo14