Vízrajzi Évkönyv 48., 1943 (Budapest, 1946)

nyokban mutatkozó különbségek miatt - eltekintettünk. Mindenesetre megállapítható, hogy a 3 szakasz közül viszonylag a gönyü-budapesti szakasz volt a legrosszabb.

A Tisza.

A Tisza 1943. évi vízjárását az átlagosnál ugyancsak jelentékenyen alacsonyabb vízállások jellemzik, A Tisza vízállásai különösen szembeszökően szemléltetik az 1943. évi általános vízhiányt. Amint az alábbi táblázat mutatja, az évi középvizállás valamennyi mércén sokkal alacsonyabb volt, mint a 10 éves közép. /:Mivel a Tiszán az árvizszint emelkedőben, a kisvizszint pedig süllyedőben van, a több évtizedes átlaggal való összehasonlítástól eltekintettünk.:/ Az év legmagasabb vízállásait az egész Tiszaszakaszon április elején a zöldárnál észlelték. Kivételt csak Titel képez, ahol a legmagasabb vízállások a dunai árhullámmal egyidőben, vagyis júniusban jelentkeztek. A zöldár magassága is azonban, az év szárazságának megfelelően jóval alacsonyabb volt /: 180-540 cm-rel:/, mint az előző 10 év legmagasabb vízállásai,Az 1943. év feltűnően alacsony vízállásaira azonban különösen az évi legkisebb vízállások jellemzőek. A legkisebb vízállásokat a Tiszán, végig az egész szakaszon, novemberben mérték, és azok csaknem a nyilvántartott vízmércék felénél az eddig észlelt legkisebb vízállásoknál is 5-35 cm-rel alacsonyabbak voltak. Ennek következtében váratlanul,a negativ vizraérceleolvasások kiküszöbölése céljából végrehajtott "0"-pont lesüllyesztések ellenére is, 1943-ban 4 vízmércénél észleltek negativ vizállásokat.

A Tisza vizállása 1943. elején igen alacsony volt. Egész január hónapban, sőt február legelején is csaknem változatlanul alacsony maradt a vizszint. A jég hatására február elején áradás kezdődött, amely azonban magasságát tekintve igen mérsékelt volt. A jeges árviz február végére kettős tetőzéssel vonult le. Márciusban általában közepes vizállásokat mértek.A zöldár április elején rendkivül gyors áradással jelentkezett. Ekkor észlelték Titel kivételével valamennyi vizmércén az év legmagasabb vízállásait. A zöldár levonulása után a vízállások általában közepes szinten mozogtak. Májusban egy kisebb, júniusban pedig egy jelentősebb árhullám mutatkozott. Julius végétől, a csapadékszegény augusztus-szeptember és október hónapoknak megfelelően,igen alacsony volt a Tisza vizállása. Az év legkisebb vízállásait november elején mértek. A novemberi esőzések hatására az év végén még egy közepes árhullám jelentkezett a Tiszán.

A mérceállomás neve

A lesüly- lyesztés mértéke m

Középvizállás

Legnagyobb vizállás

Legkisebb vizállás

1943

1933/42

1943

1933/42

1876/1942

1943

1933/42

1876/1942

c

e n

t i ra é t e r

Ъ e

n

Tiszaujlak

2

118

186

498

685

685 /1933/

36

52

52 /1939/

Vásárosnamény

3

218

336

764

1105

1200 /1888/

102

108

76 /1923/

Tokaj

2

208

360

662

1018

1072 /1888/

54

74

58 /1904/

Szolnok

2

177

388

630

1080

1094 /1932/-8

1 18

18 /1939/

Csongrád

3

198

446

645

1190

1229 /1919/-11

24

24 /1939/

Szeged

3

290

501

688

1155

1223 /1932/

101

114

78 /1921/

Zent a

2

221

437

566

1135

1186 /1932/

22

70

18 /1921/

Titel

1

248

429

504

881

881 /1940/

54

66

50 /1895/

A Tiszán január 1-én már csaknem mindenütt észleltek jégzajlást. sőt Dombrádnál már állt a jég. Január 10-e után a folyó egész szakaszát álló jégtakaró borította. Február végén a jégtakaró felszakadt és néhány napi zajlás után a Tisza már végig jégmentes volt. Az év végén a Tokaj feletti szakaszon szórványos jégzajlás mutatkozott.

A Duna és Tisza mellékfolyói.

1943-ban a mellékfolyók vízjárása is az általános csapadékhiánynak megfelelően alakult. Az évi középvizállások valamennyi mellékfolyón lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a 10 éves átlagok. A leg15