Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
b./ Hőmérséklet. Az 1942. év hőmérsékleti viszonyait a havi középértékekkel, azoknak a harmincéves törzsátlagtél való eltérésével, valamint az egyes hónapokban mért napi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekkel jellemezzük. Január középhőmérséklete országszerte -8 C° alatt maradt, sőt a legtöbb helyen -10 C°-nál is a- lacsonyabb volt. A középhőmérsékletek eltérése a harmincéves átlagtól az ország nyugati felében volt a legnagyobb /:-8, -10 C0:/, kelet felé haladva az eltérés már egyre csökkent. Viszonylagosan a leghidegebb Esztergom - Bánhida vidéke volt, ahol az eltérés megközelítette a -10 C°-ot. Az ország keleti határszélén /iKirálymező-Pelsővisó-Beszterce-Szovátafiirdő vonalán:/ azonban a hőmérsékleti hiány a -6 C°-ot sem érte el. A Budapesti középhőmérsékletnek /:-8*5 C0:/ a törzsértéktől való eltérése -8*1 C° volt. Ennél hidegebb januárt az 1779-ben kezdődő 163 éves budapesti sorozatban csak: egyet találunk: a -9 C° havi középhő- mérsékletü 1893-as januárt. A hőmérséklet legalacsonyabb értékei országszerte 24-e körül állottak be, általában -25, -30 C° közötti hőmérséklettel. A legerősebb hideget Kunszentmiklóson mérték -33*8 C°-ot, Marosvásárhelyen szintén -33 C°-ot megközelitő hideget észleltek. Ezzel szemben Munkácson és Sopronban csak -22 C° volt a legalacsonyabb hőmérséklet. A talajmenti légrétegben 'elhelyezett kisugárzási hőmérő 24-én Sőregpusztán -35 C°-os fagyot jelzett, A hónap folyamán mindössze 3 olyan nap volt, amidőn a déli felmelegedés az olvadáspont .fölé emelte a hőmérsékletet /:fagyos nap:/. A legmagasabb hőmérsékletek általában 5 C° alatt maradtak ás 10 C°-ot csak Csáktornyán és Újvidéken érték el. Februárban a hőmérséklet eloszlása ismét a szokásossal ellentétes volt, ugyanis a hőhiányok az ország nyugati felében megközelítették a -5 C°-ot is, mig Erdélyben helyenkint 1, 2 C°-os hőtöbblet is jelentkezett. Maguk a középhőmérsékletek általában -4 és -2 C° között mozogtak. A legerősebb nappali fel- melegedés 24 és 27-e között Erdélyben elérte a 10-12 C°-ot. Az ország többi vidékén ugyanekkor csak 5, 7 C°-ot mértek. A mélyebb fekvésű vidékeken igen erős fagyokat is észleltek, igy pl. Marosvásárhelyen 1-én -28 C°-ig terjedt a lehűlés. Március.A rendkivül hideg tél után a tavasz első hónapja is nagy hőmérsékleti hiánnyal zárult,a- mennyiben országszerte -3 C° körüli eltérések alakultak ki, vagyis maguk a középhőmérsékletek 1-3 C° között voltak. Leghidegebb volt Szeged - Mezőhegyes vidéke, ahol az eltérés a -4 C°-ot is megközelitette. A hőhiány ismét a magasabb és keletibb területeken volt kisebb: Kékes-tetőn -1*4, Kolozsvárott -2*2 C°. A nappali felmelegedés 26. és 28. között általában 17 - 19 C°-ig terjedt, a 20 C°-ot csak a Dunántúl déli részében érte el a hőmérséklet,Téli nap /:amikor a hőmérséklet legmagasabb értéke is a 0 C° alatt marad:/ még 5-10 fordult elő és a fagyos napok száma is /:amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá száll:/ még 20 körül volt. A legerősebb lehűlés 14^én hajnalban a Dunántúlon -5, -8, a Dunától keletre -10 C° alá, Erdélyben -15, sőt Kárpátalján -25 C°-ig terjedt /:Alsóhidegpatak:/. Április. az év negyedik hónapja is hőmérsékleti hiánnyal zárult. A kö^éphőmérsékletek ugyanis általában 8 - 10 C° között voltak,vagyis a Dunántúlon mintegy -1*5, a keleti megyékben -2 C°-os hőhiányok jelentkeztek. A legerősebb nappali felmelegedés is meglehetősen alacsony maradt»amennyiben a más években áprilisban már szokásos 25 C°-on felüli hőmérsékletű nyári nap egyetlenegy sem fordult elő. A legmelegebb a Dunántúl déli része volt, de a hőmérséklet itt is csak 23*5 C°-ot ért el /:21-én:/. A legerősebb lehűléseket viszont éppen a Délvidéken találjuk, ahol a talajmenti légrétegben 1-én még a -10 C°-ot is elérte a hőmérséklet. A Dunántúlon azonban már csak -1 - -2 C°-os, a keleti országrészeken -3 - -5 C°-os fagy fordult elő a hónap első napjaiban. Téli nap már csak a magasabb hegyeken jelentkezett. Május középhőmérséklete az északkeleti megyék kivételével már mindenütt kevéssel a törzsérték fölé emelkedett. A legmagasabb középhőmérséklet Újvidéken 18 C°, az ország legnagyobb részén 15-16 C 0 volt, Alsóhidegpatakon azonban már csak 11 C° volt. A legmagasabb hőmérsékletek 28-29-én az ország nagy- 181 -
