Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)

részén elérték a hőséget jelentő 30 C°-ot. Békéscsabán és Kalocsán 33 C°-ot mértek. A hónap első napjaiban a nyugati határszélen, valamint Erdélyben gyenge fagy is előfordult. Szombathelyen és Kolozsvárott -5 C°-ig terjedt a talajmenti lehűlés. Nyári nap általában 5-10, Zentán és Békéscsabán 13 fordult elő.

Júniusban a középhőmérséklet országszerte 18-21 C° között volt, ami az átlagértéknek felel meg. A hőmérséklet csúcsértéke 10-e körül állott be és általában 30 C° körüli volt; Békéscsaba-Nagyvárad vidékén megközelitette a 34 C°-ot, Zentán pedig 12-én 36*5 Cc-ot észleltek, A Dunántúlon sok helyen egyáltalán nem volt hőségnap, azaz a hőmérő higanyszála még az erősebb nappali felmelegedések idején sem emel- ke'dett a 30 C° fölé. A lehűlések mérsékeltek voltak és általában az utolsó két héten jelentkeztek. Szombathelyen például 23-án 5 C°~ra süllyedt a hőmérséklet,

Julius .középhőmérséklete a keleti megyék és Erdély kivételével a harmincéves átlag alatt maradt. A hőhiányok a Dunántúlon -1, -1*5 C°-ot tettek ki, viszont’ a hőtöbblet keleten csak néhány tizedfok volt, A legerősebb nappali felmelegedés 10-e körül állott be, amidőn a legmagasabb hőmérsékletek országszerte a 30 G° fölé emelkedtek,sőt a sikvidékeken 33-35 C°-ot, Szeged vidékén 36 C°-ot mértek. A hőségnapok száma 5-8 között volt. Az éjszakai lehűlések a Dunántúlon és a Délvidéken 10 0°-ig terjedtek, egyes helyeken, főleg Erdélyben, az 5 C°-ot i3 megközelítették.

Augusztus az év első hónapja, amely jelentékeny hőtöbblettel zárult. A középhőmérséklet eltérése a harmincéves átlagtól a Dunántúlon 1, az északi és északkeleti megyékben pedig 2 G°-ot tétt ki. Maga a középhőmérséklet országszerte 20 - 22 C° között volt. Az ország nagyrészén 10-15 hőségnap fordult elő. A sikvidéken 33-35, sőt Békéscsaba-Nagyvárad vidékén 37 G°-ig emelkedett a hőmérő. Az éjszakai lehűlések gyengék voltaic. Általában 8-10, a keleti megyékben 5-6 G°-ig terjedtek a hónap első napjaiban.

Szeptember középhőmérséklete rendkívül nagy hőtöbblettel zárult. Az ország legnagyobb részén 3-4 C°-os, Budapesten 4*5 C°-os hőtöbblet jelentkezett. A magasabb hegyeken /rBánkut:/ az eltérés az 5 C- ot is meghaladta, A középhőmérséklet ennek megfelelően általában 20 G° körül,Budapesten 20*8 C° volt. Budapesten ilyen magas szeptemberi közép a 163 évre visszamenő sorozatban egyetlen egy sem fordul elő. A hónap meleg jellege a nyári /:20-25:/ és a hőség /:8-10:/ napok számában is mutatkozik. A legmagasabb hőmérsékletek mindenütt 30 C° felett voltak, sok helyen mértek 34-35, sőt Nagyváradon 37 C°-ot is. Az éjszakai lehűlések sok helyen 10 G° hőmérséklet alá sem süllyedtek és az 5 C°-ot is ritkán érték el. Fagy még Kárpátalján sem fordult elő.

Október első felére is átterjedt a szeptemberi melegtöbblet és igy a kialakult 12-14 C°-os havi középhőmérsékletek még 1-2 C°-kal haladták meg az átlagot. A hőmérséklet legmagasabb értéke 1-én, 2-án állott be és a sikvidékeken még elérte a 30 C°-ot és a 20 C° alatt csak az 1000 méteres szint felett volt. Budapesten még 6 nyári napot észleltek. A legalacsonyabb hőmérséklet 21-én, egyes helyeken már 15-én jelentkezett és a Felvidéken már -5 C°-ot megközelítő fagyot is észleltek. A Dunántúl és a Duna-Tisza-közén általában nem volt fagy. A fagyos napok száma Erdély magasabb részein már 10 körül volt.

November középhőmérséklete 1-2 G°-kal már az átlag alatt maradt. A hőhiány a Dunántúlon volt a kisebb, ahol általában az eltérés csak -0*5 G° volt. A legmagasabb hőmérséklet sok helyen már a 20 C° fölé sem emelkedett, Erdélyben azonban 1-én még 23 C°-os hőmérsékletek is előfordulták. A hónap utolsó hetében azonban már erős lehűlések jelentkeztek és 26-a táján a hőmérséklet legalacsonyabb értéke már mindenütt a -5 C° alá süllyedt. Losoncon 25-én hajnalban -16, Marosvásárhelyen -18 C°-ot mértek. A fagyos napok száma 10 és 20 között volt, téli nap /rumikor t.i. a hőmérséklet legmagasabb értéke is a 0 C° a- latt marad:/ a keleti megyékben 5-10 fordult elő.

Decemberben a középhőmérséklet a Dunántúlon 2-3 C° a keleti magyékben 1 C° körül,Erdélyben pedig -1, -2 C° között volt. Ezek az értékek általában a harmincéves átlagnál 1 G°-kal magasabbak, Székelyföldön azonban -1 - 1*5 C°-os hőhiány jelentkezett. A legmagasabb hőmérséklet 18 és 21. között állott be és majdnem mindenütt meghaladta a 10, a délnyugati megyékben a 15 C°-ot; Csáktornyán 17 C°-ot mértek,A legerősebb lehűlések a hónap első, egyes helyeken a hónap utolsó napjain jelentkeztek, igy pl. Besztercén 6182 -