Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
szevonás révén részben jobban kidomborítja a csapadékmegoszlás jellegzetességeit, részben lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. Itt is 46 állomás szerepel ugyanúgy, mint a napi csapadékadatokat feltüntető 5./ alatti ábrán.Az 1941. évi évkönyvhöz képest tehát az állomások száma változatlan maradt. A törzsértéknél nagyobb csapadék esett általában január, április és május hónapokban. Ezek közül május volt a legcsapadékosabb. A többi hónapban legtöbb helyen az átlagnál kevesebb csapadékot észleltek. A legszárazabb hónap december, majd ezt követően máreius és szeptember volt. A 8. jelű rajz 12 állomásra a Wild-müszerrel megállapított párolgásmennyiségeket tünteti fel. A párolgás havi összegei ebben az évben is kisebbek a 20 éves átlagnál.Aránylag a legnagyobb mérvű a párolgás augusztusban és szeptemberben, vagyis a két legtöbb hőfelesleggel záruló hónapban. A legnagyobb havi párolgásmenny.iséget, 162 mm-t, augusztusban Bajáról jelentették. Az évi legnagyobb párolgásmennyiség a felsorolt állomások közül 710 mm-rel ugyancsak Baján mutatkozott. Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veendő, hogy a havi párolgásadatok a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlithátók össze, más állomás adataival azonban nem, A 9./ alatti táblázat 327 állomás havi és évi csapadékmennyiségeit sorolja fel és további adatokkal egészíti ki az előzőkben közölt csapadékviszonyokat. Az állomások eloszlása ebben az évben egyenletes és mivel már délvidéki állomásokat is közlünk, az egész ország területét egyformán jellemzik. Az 1942.év viszonylagos szárazságának megfelelően a csapadékos napok száma általában kevés: legtöbb helyen 80 körül van. A legtöbb esős nap /:134:/ a kárpátaljai Királymezőn és Alsókalocsán,a legkevesebb pedig /:56:/ Versegen és Jászberényben volt. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 10/a. jelű táblázata a rövidebbidejü záporokat tünteti fel. A táblázat az egyes záporok hevességét is tartalmazza. A leghevesebb felhőszakadást május 14-én a győrmegyei Héderváron észlelték, amikoris 15 perc alatt 46*6 mm csapadék esett, s igy a zápor hevessége 517 liter/mp/ha volt. Tiszaborkut-Mencsulon /rMáramaros megye:/ julius 11-én esett 25 perces zápor, hevessége 389 liter/mp/ha, Nagyváradon julius 28-án hullott zápor hevessége pedig 340 liter/mp/ha volt.Az említetteken kívül még a következő záporok tűnnek ki hevességükkel: a Nyiresujfalun /:Bereg megye:/ észlelt junius 13-i 20 perces zápor 292 liter/mp/ha, a Szigetváron, Somogy megyében augusztus 13-án hullott 10 perces zápor 267 liter/mp/ha mennyiséggel és a május 21-én Brenn- bergbányán /:Sopron megye:/ esett 30 perces zápor 252 liter/mp/ha hevességgel. Az 1942.év legnagyobb rövididejű csapadéka 101 mm-rel a kaszómezői /:Máramaros megye:/ zápor volt. A 10/b. táblázat a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat sorolja fel. 1942-ben január, február, március, november és december hónapokban nem észleltek 24 órás 50 mm-nél nagyobb csapadékot. A többi hónapokban észlelt 50 mm-nél nagyobb 24 órás csapadékok száma sem sok, ami újabb bizonyítéka az 1942. év szárazságának. Viszonylag a legtöbb 50 mm-en felüli csapadék májusban esett. A május 22-i felhő- szakadás volt a legnagyobb, amikor a szatmármegyei Kányaházáról 110*4, a máramarosmegyei Kászómezőről és Kerekhegyről 101, illetőleg 80 mm csapadékot jelentettek. Moholon /:Bács-Bodrog megye:/ április 22-én 100*2 mm csapadékot mértek. Kiterjedt záporok voltak még május 14-én. Ekkor Megyercsen /:Komárom megye:/ 70*8 mm, a sopronmegyei Szilen és Silcabonyban pedig 69*8-68*5 mm csapadékot észleltek. Nagy csapadék hullott julius 11-én is, amikor Máramaros megyéből: Bustyaházáról 78*6, a Sóskási vizfogoról 67*4, Husztsó- falváról pedig 64*1 mm esőt jelentettek. Említésre méltó még a junius 14-i esőzés. Az április 29-i, a május 14-i és 22-i, valamint az augusztus 6-i esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki. Ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük.- 180 -
