Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
A nyári /:.junius, julius, augusztus:/ csapadék feltűnően kevés volt. 150 пшь-nél több csapadékot az ország területének alig fele kapott, A Felvidéknek mintegy negyedén, az Alföldnek egyötödén, a Kisalföldön pedig csak Párkány környékén esett 150 mm-t meghaladó csapadék. A többi országrészen már nagyobb területek езпек a 150 mm-nél csapadékosabb övbe. A legbőségesebb nyári csapadékot Kárpátalján észlelték, ahol majdnem mindenütt 200 mm-nél több esett, sőt többfelé, különösen a Tarac völgyében 300 mm-nél is többet mértek. Az országos csúcsértéket, 350 mm-t, Királymező jelentette. Erdélynek északkeleti része és a Székelyföldnek nagyobb része a 200-250 пшьез csapadékövbe tartozik, s szórványosan 250-300 mm-es foltok is előfordulnak. A Dunántúl nyugati és délnyugati részén néhány helyen 200-250 mm-nél nedvesebb foltot is találunk, A Kisalföld és a Dunántúl néhány vidékén,valamint a Duna-Tisza-közének mintegy negyed részén 100 mm-nél szárazabb területek is vannak, A Tiszántúlon a Kőrösök vidékén emlitésre méltó területen a nyári csapadék 100 mm alatt maradt. Legkevesebb volt a nyári csapadék, 72 mm-rel a biharmegyei Méhkeréken. A 30 éves átlaghoz képest nyáron az ország területének több mint kilenctized részén csapadékhiáiy volt. A törzsértéket 10-20, sőt 30-40 fi-kal meghaladó csapadéktöbbletet kisebb-nagyobb foltokon, a Kisalföld és Erdély kivételével valamennyi országrészen találunk, összterületük azonban az ország területének egytizedét sem éri el. Viszonylag a legnagyobb terület, ahol csapadéktöbbletet észleltek, Kárpátalján, a Fehér-Tisza vidékén volt. A legnagyobb csapadéktöbbletet is, 93 $-ot, innen, a Sóskási vizfogóról jelentették. A csapadékhiány valamennyi országrészen számottevő területen nagyobb volt -20 $-ná1. Jelentős területen -40 $-08 csapadékhiány is mutatkozott, sőt a Dunántúlon és Erdélyben egy-egy kis folton a -60 ?í- ot is meghaladta. A legnagyobb csapadékhiányt a Dunántúlon -61 $-kal /:a törzsérték 39 $-a:/ Bakonybélen és Erdélyben -68 fi-kal /:a törzsérték 32 fi-а:/ Nagysajón észlelték. ősszel /:szeptember, október, november:/ még a nyári csapadéknál is jóval kevesebb esett.A rendkívül száraz nyár és ősz miatt oly csapadékszegény az 1942. év. ősszel az ország területének kb. a felén 100 mm-nél kevesebb eső esett. A 100 mm-nél csapadékosabb övbe esik a Felvidék keleti és a Tiszántúl északi felének legnagyobb része, valamint kevés kivétellel egész Kárpátalja és Erdély. 150 mm-nél nedvesebb csapadéköv többfelé, azonban kivétel nélkül csak az ország keleti felében mutatkozik. Az őszi csapadék összege a 200 mm-t csak Kárpátalján a Talabor és a Tarac vidékén haladta meg. Legtöbb őszi csapadékot jelentett Királymező: 284 mm-t. Az ország nyugati fele csapadékban sokkal szegényebb, mint a keleti fele és a 100 mm-t is csak kevés helyen érte el a csapadék összege. Az egész Kisalföld a 100 mm-nél szárazabb övbe esik és a Dunántúlnak, a Duna-Tisza közének, valamint a Tiszántúl déli felének túlnyomó részén szintén 100 mm alatt volt az őszi csapadék. A Duna-Tisza közének körülbelül a felén, a Dunántúlnak pedig a középső és északnyugati részein 75 mm-nél is kevesebb esőt mértek. Legkevesebb volt ősszel a csapadék 50 mm-rel, a veszprémme- gyei Keroán. A 30 éves átlag százalékában kifejezve az őszi csapadék a nyárhoz hasonlóan az ország területének több mint kilenctized részén csapadékhiányt mutat, A csapadéktöbblet a nyártól eltérően ősszel összefüggő területen Erdélyben, főleg a Székelyföldön, valamint Kolozs- és Beszterce-megyék nagy részén jelentkezett. Ezenkívül a Felvidéken, az Alföldön és Kárpátalján csak egyes gócokon haladta meg a csapadék az átlagot. A Dunántúlon és a Kisalföldön csapadéktöbblet seholsem volt. A legnagyobb csapadéktöbbletet Makón észlelték, ahol a törzsérték 139 i°~a esett. A csapadékhiány a Felvidéken, Kárpát alján és Erdélyben nagy területeken felülmúlta a -2Q. 5á-ot,sőt sokfelé a -40 $-ot is. Az ország nyugati felében még nagyobb a csapadékhiány. A Kisalföldnek, a Dunántúlnak és a Duna-Tisza-közének nagyobb részén -40 yá-nál nagyobb a csapadékhiány. A törzsértékhez viszonyitva a legkevesebb volt a csapadék a Dunántúlon, különösen Vas, Zala és Somogy megyékben,ahol -60, sokfelé pedig -70 $-ná1 is több a csapadékhiány. A mélypont a vasmegyei Kercán és a zalamegyei Lentin van, mindkét 178 -
