Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
helyen -74 56-os csapadékhiánnyal Az öntözési félév, illetve a tenyészidő /:április 1 - szeptember 30:/ csapadék- viszonyait a 4./ alatti térképpár szemlélteti. A csapadék összege az ország területének mintegy háromnegyed részén 300 mm—nél több volt.Kárpátalja, valamint Erdély keleti felének legnagyobb részén a csapadék meghaladta a 400 mm-t, számottevő területen pedig 500 mm-nél is több volt. Kárpátalján egy nagyobb folton 600, egy kisebb folton pedig 700 тпь-t meghaladó csapadékot észleltek. A tenyészidő alatt a legtöbb csapadék, 768 mm, Királymezőn esett.A Dunántúlon 400 mm-nél nedvesebb terület többfelé látható. Ezzel szemben a Kisalföldön és a Felvidéken sehol- sem érte el a csapadék a 400 mm-t. Az Alföldön csupán Újvidék környékén mértek 400 mm-nél több csapadékot /:409 mm:/ A Kisalföld túlnyomó része, az Alföldnek mintegy háromnegyed része, valamint a Felvidék nyugati fele a 300 mm-nél szárazabb csapadékövbe tartozik. Az ország többi részén csak szórványosan észleltek i- lyen kevés csapadékot. A csapadékban legszegényebb terület a Duna-Tisza közének középső része volt. Itt a csapadék 200 mm-nél is kevesebb Volt. A mélypont 169 mm-rel Kecskeméten jelentkezett, A 30 éves átlaghoz viszonyítva az öntözési félévben az ország területének nyolctizedén csápadék- hiány mutatkozott. Csapadéktöbblet csak a Dunántúl egyes vidékein, az Alföld északkeleti részén, Kárpátalja egyes helyein és Erdélyben az északi részeken,valamint a Székelyföld egy részén jelentkezett. A csapadéktöbblet nagyon kevés volt és a 20 56-ot is csak két kis folton haladta meg.A legnagyobb csapadéktöbbletet a békésmegyei Tótkomlósról jelentették /:31 56:/. A csapadékhiány az ország területének mintegy kétharmadán -20 ?£-nál kevesebb volt. Sokfelé, főleg a Duna-Tisza-közének nagy részén és a Kőrösök vidékén a csapadékhiány a -20 #-ot is meghaladta.Ugyanitt egy-egy kisebb folton, valamint a Kárpátalján két kis gócon a törzsértéknél -40 "%-kal kevesebb csapadék esett. A legnagyobb csapadékhiányt, -45 56-ot, Kecskeméten és Sarkadon mérték. A napi csapadékmennyiségeket ábrázoló 5. alatti rajz a csapadék időbeli eloszlását világit ja meg. Az 1941.évi Évkönyvhöz hasonlóan most is 46 állomás napi csapadékadatait tüntettük fel. Részletes tanulmányok céljaira azonban az itt közölt 46 állomás adatai sem elegendők; ezekhez a Keteorológiai Intézetben őrzött kézirati anyag szükséges.A rajz mindazonáltal hasznos segédeszköz és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválogatásához. 1942-ben a tavaszi hónapokat kivéve igen kevés csapadék esett. Legtöbb csapadékot áprilistól júniusig észlelték. A legcsapadékosabb hónap május volt. A nyárvégi és őszi, valamint a téli hónapok nagyon csapadékszegények. Legkevesebb csapadék decemberben esett. A csapadékhiány következtében a folyók vizállása általában alacsony maradt. A viszonylag bőséges tavaszi csapadék hatására azonban májusban valamennyi folyón áradások jelentkeztek. Az őszi csapadékhiány a folyók alacsony vízállásaiban is megmutatkozott,csupán az október-novemberi kisebb esőzések okoztak, jelentéktelen, viszonylag alacsony árhullámokat. Az 1941/42. év telén észlelt hóvastagságokat 44 állomásra, a 6./ jelű ábra tünteti fel. Legutolsó évkönyvünkhöz képest, mint uj állomást Mosóbánya adatait is közöljük. További változás, hogy Hógyész és Désakna helyett Borjádpuszta és Dés állomások szerepelnek. A hó alakjában hullott csapadék túlnyomó része január-februárban jelentkezett, bár különösen Kárpátalján november elejétől április végéig jelentős volt a havazás. Havazást legkorábban október 12-én Kap- nikbányán, legkésőbb pedig április 30-án a Kékesen észleltek. A legnagyobb hóvastagságot, 140 cm-t, október 24-én Kapnikbányán mérték. Feltűnően bőséges havazás volt a Dunántúlon. Nagykanizsán szokatlanul nagy hóvastagságot, 122 cm-t észleltek. A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt bemutatott rajza az időbeli ösz- 179 -
