Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)

Legcsapadekosabb a Dunántúl volt, melynek déli részén, főleg Somogybán a 200 mm-t is meghaladta' a téli csapadék összege. Az országos csúcsértéket 248 mm-rel a dunántúli Nagybajomról jelentették, 200 ram-t meghaladó csapadékot még a Bácska délnyugati szögletében, Kárpátalja kis részén és Erdélyben Kapnik- bánya vidékén észleltek.

A téli csapadékban 100 mm-nél szegényebb övbe az egész Felvidék, az ország északnyugati határvidéke, az Alföld északi peremvidéke, Erdélyben főleg Szilágy és Kolozs megyék, valamint a Székelyföld nagy része tartozik. Feltűnő az egé3z Felvidék szárazsága. A mélypont is itt mutatkozott: Alsófügödön, mindösz- sze 40 mm csapadékkal.

A 30 éves átlaghoz viszonyítva az országnak közel kétharmadán téli csapadéktöbblet volt. Legbőségesebb csapadék a Dunántúlon esett, ahol a csapadéktöbblet nagy területen meghaladta az 50 fí-ot, sokfelé a 60,sőt a 80 $-ot is túllépte,egy kisebb folton pedig még 1Q0 nál is több volt. Legnagyobb volt a csapadéktöbblet 102 j£-kal Dunafoldváron/:itt a törzsérték 202 j£-a esett:/. Az ország többi részén a téli csápadék többlete jóval kevesebb, 60 í^-nál nagyobb csapadéktöbblet a Dunántúl mellett csak az Alföldön és a Duna-Tisza-közén mutatkozott. 20-40 ?í-nál nagyobb csapadéktöbbletet a fenti helyeken kivül már csak a Székelyföldön találunk.

Az egész Felvidéken és Kárpátalján, a Kisalföld nagyobb részén, az Alföldnek északi és keleti részein, valamint Erdélynek mintegy a felén csapadékhiány volt.Sőt az egyébként rendkivtil csapadékos Dunántúlon,annak északnyugati határán is észleltek kisebb területen csapadékhiányt. A csapadékhiány a Felvidéken és Kárpátalján jelentékeny területen nagyobb volt- -20 $-nál és szórványosan a -40 $-ot is meghaladta. Legnagyobb csapadékhiányt, -56 j£-ot, /:a törzsérték 44 #-a esett:/ a Tarac vízgyűjtőterületén, Bertyáhkán mérték.

Tavasszal /:március, április, május:/ esett országszerte a legtöbb csapadék, melynek összege két kisebb folt kivételével mindenütt meghaladta a 100 mm-t,sőt az ország területének majdnem háromnegyed részén 150 mm-nél, csaknem felén pedig 200 mm-nél is több csapadékot észleltek. Legtöbb csapadék a Dunántúlon és Kárpátalján esett. A Dunántúlnak mintegy háromnegyed részén 200 mm-nél több eső esett és számottevő területen 250 mm-nél,a Bakonyban pedig egy kisebb gócon 300 mm-nél is több volt a tavaszi csapadék.Hasonló a helyzet Kárpátalján, ahol a 250 és 300 mm-nél nedvesebb csapadéköv nagyobb területet foglal el. A csúcsérték 362 mm-rel Tarackrasznán van. A Dunántúl és Kárpátalja után Erdély volt a legcsapadékosabb.Itt is nagy területeken esett 200, sőt 250 mm-nél is több csapadék, különösen a Székelyföldön és Erdélynek Kárpátaljával határos részein.

A Kisalföldön, a Felvidéken ée az Alföldön viszonylag kevés volt a csapadék és legtöbb helyen a 150 mm-t sem érte el. Az Alföldön a Duna-Tisza-közén két kisebb folton, a Felvidéken pedig Kassa környékén a tavaszi csapadék összege még a 100 mm-t seit érte el.A legkevesebb csapadékot, 79 mm-t Kecskemét jelentette.

A 30 éves átlagot az országnak mintegy háromnegyed részén haladta meg a tavaszi csapadék.A törzsértékhez viszonyitva a legcsapadékosabb országrész a Dunántúl és Erdély volt, A Dunántúlon, kivéve a déli megyék egy részét, a csapadéktöbblet mindenütt meghaladta a 20 $-ot, jelentős területeken pedig 40 $-nál is nagyobb volt a csapadéktöbblet. Néhány helyen 60, egy kisebb gócon pedig a törzsértéknél 80 jí-kal több csapadékot észleltek.A dunántúli Gyömörén az átlag 204 i*-a /:104 $-os csapadéktöbblet:/ esett, Erdélyben hasonló a helyzet: sokfelé láthatunk 40 és 60 $-os csapadéktöbbletet. Kolozs-megyében jelentős területen a törzsértéket 80-100 $-kal meghaladó csapadékot észleltek. Itt mérték /:Hidalmáson:/ 109 ?Uos csapadéktöbblettel az országos csúcsértéket is.

Csapadékhiány főleg a Felvidéken,Kárpátalja nagy részén, az Alföldnek mintegy egyharmadán és Erdélynek egy kis részén mutatkozott, A csapadékhiány legtöbb helyen kevesebb -20 #-nál. Ennél nagyobb csa^ padékhiány csak szórványosan a Duna-Tisza közén, a Felvidéken és Kárpátalján mutatkozott. Az országos mélypont -45 $-os csapadékhiánnyal a Duna-Tisza közén Versegen volt.

177 -