Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
tényleg nagy lenne, s igy a Kőrös minden vízállásához a Tiszának más-más vizncnnyiséggörbéje tartozik. A vizmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbék szerkesztésére azonban még nem kerülhetett sor. 5. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk irányadónak.Egyrészt valamennyi,a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről,másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vizmeiinyi3ég közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését,vagy csupán a vizgyüjtőterület nagyságát ismerjük.Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők: középsebesség, a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség, a szelvény középsebességénak és a legnagyobb felszíni sebességnek hányadosa /ífelszini sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz:/, a vizgyüjtőterület knf-éről lefolyó vizmennyiség lit/mp-ben, vagyis a fajlagos vízhozam /:a vizgyüjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz:/ vizszinesés сп/km. Mivel a kisesésü sikvidéki viz-f olyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből 3zámitott eredményeket közlünk, viztükörszélesség, keresztszelvényterület középmélység, legnagyobb mélység, fenékig menő mérésekből számított vizmennyiség, felszíni sebességből számított vizmennyiség, az előző két mennyiség hányadosa, amely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. 6. Külön tábla ad áttekintést az 1941/42. tél jégviszonyairól. -Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakaró mindenkori vastagsága is leolvasható az észlelők jelentései alapján. 7. Ez alatt a cim alatt 195 vizmérceállomás vizállásgörbé.jéf közöljük. A görbék sorrendje a vázrendszernek felel meg, vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfo- lyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. 8. A hajózási viszonyok és a szabályozási munkálatok eredményének nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai.Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük annak a 3 vízmércének vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gönyü és Budapest:/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi szakasz mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát. 9. Ebben a pontban a tala.ivizszinmegf jgye lések anyagát foglaltuk, a viztani év szerinti kinuta- tásba.A november elsejével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizéllást nem számítottuk ki; félévi és évi közepeket, pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, a- hol az észlelés már évek óta folyik, a többévi átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszini vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban, az összefüggések érzékeltetése végett, néhány vizmérce adatait is felsoroljuk. A taläjvizkutak vizállásgrafikona keresztszelvény alakjának jellemzésére, Vk Vfo i S P mk = I m0 Q Qo 1= a- 9 -
