Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
jait 1941-ig bezárólag az 1940.évi Évkönyv 1.sz.mellékletében közöltük. Mostani kötetünkban a talajvizku- tak vizállásait grafikusan külön nem ábrázoljuk. 10. alatt táblázatokban és ábrákon az 1942-ben vizzel boritott termő területek nagyságát közöljük, A kimutatást ebben az évben az egyes folyam- és kultúrmérnöki hivatalok jelentései alapján állítottuk össze. A vizzel boritott területeket legtöbb esetben becsléssel állapították meg. Ezért a közölt értékek nem egészen pontosak és csupán megközelitőleg tájékoztatnak a vizzel boritott termő területek nagyságáréi. A táblázatokban és az ábrákon szereplő adatok ezer kát.holdban vannak kifejezve. Időjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét az 1942. év időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4, alatt az _évf az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékeloszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott szerepel az 1901/30 évi átlagokkal való összehasonlitás. Helyszűke miatt nincs módunkban az ország területén meglévő 1322 csapadékmérő állomás észlelési anyagát közölni. Az alábbi fejezetek mégis némi betekintést adnak a csapadék időbeli eloszlásába. 5. alatt 46 állomás napi csapadékmennyiségeit rajzban tüntettük fel. Az állomások megegyeznek az előző évi kötetben közölt állomásokkal. Az 1 mm-nél kisebb csapadékot pont jelöli, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 6. Az ábra 44 állomásra /:1941-ben 43 állomás volt:/ az 1941/42 telén hó alakjában hullott csapadékot tünteti fel. 7. A rajzon 46 állomás havi csapadékösszegeit tüntettük fel, a 30-éves átlagokkal való összeha- sonlitással. Az állomások megegyeznek az 5.alatti 46 állomással. Az ábráról szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta és az 1942.évi, valamint'az 1901/30.évi átlagos havi összegeket is le lehet róluk olvasni. 8. alatt a párolgás alakulását szemléltetjük 12 állomás havi összegeivel. Adatok hiányában a 20- éves /:1911/30 évi:/ átlagokkal való összehasonlitás csupán három állomásnál lehetséges. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszerek adta eredmények nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehason- litó vizsgálatokra alkalmasak. Minden ilyen irányú vizsgálatnál szem előtt tartandó, hogy a havi párolgás adatok a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt, сзак ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlit- hatók össze, más állomás adataival azonban nem. 9. alatti kimutatásunk 327 állomás havi és évi C3apadékö3szegeit tartalmazza. Ezeken kivül a táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és magasságát, 2./ párhuzamba állitja az évi összeget az 1901/1930 évi átlaggal /törzsértékkel:/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nél nagyobb csapadékkal:/ és a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékot. 10. Külön fejezetet szentelünk a rendkívüli csapadékoknak. A nevezetesebb rövididejű nagy esők adatainak felsorolását 4 térkép egésziti ki. A nagy csapadékok mennyiségének és időtartamának ismerete bizonyos méretezési feladatok megoldásánál, a mértékadó csapadék meghatározása szempontjából lehet fontq3. 11. alatt 13 állomás hőmérsékleti adatait ábrázoljuk ötnapos és havi közepekkel. Az 1942.évi értékek mellett összehasonlításul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat a m. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá "Az Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől kéziratban szerezhetők meg. A trianoni országterület meteorológiai állomásairól az 1935. évi évkönyvünkhöz mellékelt és Intézetünkben külön is kapható "Magyarország vizrajzi és meteorológiai állomáshálózata 1936" cimü,1:750,000 méretarányú térkép ad áttekintó-st. Az 1901/30 évi átlagos havi és évi csapadékadatokat dr. Hajóssy Ferenc közölte a Vizügyi Közlemények 1934.évi 2. számában megjelent tanulmányában. A visszacsatolt területek állomásaira vonatkozóan az átlagos csapadékmennyiségek még nincsenek nyomtatásban közzétéve. 10
