Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)
folt is látható. A legkevesebb őszi csapadékot, 70 mm-t, Szikszóról jelentették. A 30 éves átlaghoz képest az őszi csapadékban az ország területének több mint kétharmadán többlet mutatkozik. Erdélynek több mint a felén a csapadék összege meghaladta az átlag 160 /-át, a Radnai- Ó3 Kelemen-havasok vidékén, valamint a Székelyföld nagy részén a 200, sót kisebb-nagyobb foltokon a 240- 2-50 /-ot is. Legnagyobb csapadéktöbbletet, 171 /-ot /:az átlag 271 /-át:/ a Kükülló völgyében,Erdőszent- györgyön észlelték. Kárpátalja nagyobb részén 20 /-on aluli többlet volt,de kisebb gócokon ennél nagyobb többletek is mutatkoztak. így Alsókalocsán 102 /-os csapadéktöbbletet mértek. Az Alföldön főleg a déli és keleti megyékben mutatkozik 20 /-nál nagyobb többlet. Különösen a Korös-Tisza-Maros közén volt a csapadék bőséges. A többlet itt egy kisebb folton a 100 /-ot is meghaladta /:TótkomlÓ3 109 /:/. Az eltérés a Dunántúl keleti felében 20-40 /-ot tett ki, kisebb foltokon azonban 60 /-nál is nagyobb volt /:Hajmás- kér 62 /:/. Csapadékhiány mutatkozott a Dunántúl nyugati és délnyugati részein,a Felvidék túlnyomó részén, a Duna-Tisza közének középső és déli részén, valamint Vásárosnaménytél Tiszaörsig a Tisza mentén. A hiN dny Dunántúlon csak kis területen multa felül a -20 /-ot /:azentgotthárd -33 /:/, a Felvidéken és a Tisza jobbpartján azonban nagyobb területen a -20-40 '/o-ot is elérte. Legnagyobb a csapadékhiány Szikszón: -51 /. Az öntözési félév, illetve a tenyészidó /ráprilis 1 - szeptember 30:/ csapadékviszonyait a 4/ alatti térképpár szemlélteti. A csapadék összege az öntözési félévben mindenütt meghaladta a 250 mm-t és a 300 mm-nél nedvesebb vidékek is valamennyi országrésznek több mint a felét foglalják el. Kárpátalján és Erdélyben csaknem mindenütt több volt-az eső 500 mm-nél. Kárpátalja túlnyomó részén 700, egyes foltokon pedig 900-1000 mm-nél is több esett. Legtöbbet, 1071 mm-t,Alsószinevér mért. Erdély nagyobb részén 600 mm-nél több esőt észleltek és a 700 mm-nél nedvesebb terület is jelentékeny. Görgényüvegcsür 800 mm-es csapadékot jelentett. A Dunántúlon egy-két kisebb folton, továbbá nagyobb területeken a délnyugati és déli határszéleken 400 mm-nél is több csapadék esett. Hasonló csapadékot kapott a Felvidéken a Mátra vidéke, valamint a Bükk-hegység északi és keleti környéke. A Tiszántúl keleti részei is a 400-500 mm-es csapadékövbe tartoznak. A 30 éves átlaghoz viszonyítva az öntözési félévben az országnak több mint a felén csapadékbőség volt. Legcsapadékosabbak az ország északkeleti és keleti megyéi voltak. A Felvidék keleti szélén a törzsértéket több mint 40 /-kai meghaladta a csapadék, A Tiszántúlon hasonlóképpen nagyobb foltokon mutatkozik 40, sőt 60 /-nál nagyobb csapadéktöbblet. Kárpátalján szintén jelentékeny területen látható 40 /-ot túllépő positiv eltérés, sőt a Tarac völgyében helyenként 60-80 /-os csapadéktöbbletet is mértek /:Dombó 82 /:/. Erdélyben, főleg a Székelyföldön volt nagy területeken 40-60 /-os többlet. Legnagyobb a csapadéktöbblet 66 /-kai Marosvásárhelyen. Átlagon alul maradt a csapadék a Dunántúl nagy részén, a Kisalföldnek és a Felvidéknek csaknem a felén és az Alföldön a Duna-Tisza közének túlnyomó részén.A csapadékhiány a Dunántúl területének’ mintegy egyharmadán -20 /-nál is nagyobb volt. Hasonló hiány mutatkozik a Duna-Tisza közének középső részén-. A mélypont -38 /-kai Dunaföldváron volt. A napi csapadékadatokat ábrázoló 5./ alatti rajz a csapadék időbeli eloszlását világit ja meg. Az 194C.évi Évkönyvben 36 állomás csapadékadatait tüntettük fel, mo3t pedig 46 állomás észlelési anyagát közöljük. Külön meg kell említenünk,hogy az állomások egyenletesebb eloszlásának kedvéért 8 régi állomást elhagytunk és helyettük újakat soroztunk be. így a bővítéssel együtt 18 uj állomás észlelő anyagát ábrázoltuk. Az Intézet szándékában áll a most közölt 46. állomás állandó és változatlan közlése, ami — tekintve, hogy ezek a Meteorológiai Intézet törzshálózatában szerepelnek — könnyen meg is valósítható. 171 -
