Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)

1941-ben a csapadék időbeli eloszlása aránylag egyenletes volt és legtöbb hőnapban bőséges csapadék esett. Legtöbb csapadékot október közepétől november elejéig észleltek. A legkevésbé csapadékos hónap december volt. Feltűnő a szeptember közepétől október közepéig, valamint november közepétől az év végéig mutatkozó viszonylagos szárazság.

Az október közepétől november elejéig tartó heves esőzések hatására úgy a Duna, mint a Tisza vázrendszerében valamennyi folyón nagy áradások mutatkoztak. A Duna vízrendszerében ezenkívül a márciusi esőzések okoztak jelentős árhullámokat, különösen a Rába, Vág, Garam és Ipoly folyókon, de magán a Dunán

is.

A Tisza vízrendszerében az emlitett őszi árhullámon kivül még a májusban és szeptember elején lehullott csapadékok hatására jelentkeztek igen magas árhullámok.

Részletes tanulmányok céljaira a közölt adatok nem elegendők; ezekhez a Meteorológiai Intézetben őrzött kézirati anyag szükséges. A rajz mindazonáltal hasznos segédeszköz és támpont lehet további vizsgálatok anyagénak kiválasztásához.

Az 1940/41, év telén észlelt hóva3tagságokat 43 állomásra /:1939/40-ben 38 állomás volt:/ vonatkoztatva a 6./ alatti ábra tünteti fel. Az állomások egyenletesebb eloszlásának kedvéért itt is néhány /:12:/ régi állomást újakkal cseréltünk fel.

Csapadék hó alakjában túlnyomórészt január-február-márciusban hullott. Sok helyen, különösen a Dunántúlon már 1940. decemberében is erős havazás volt. Havazást legkorábban november 28-án az apsineci vizfogőgátnál, legkésőbben pedig április 25-én ugyancsak az apsineci vizfogőgátnál észleltek. A legnagyobb hóvastagságot, 146 cm-rel, március 26-án Kapnikbányáról jelentették. Az 1940/41. év telén országszerte bőséges volt a havazás.

A havi csapadékmennyiségek 7./ alatt található rajza egyrészt kihangsúlyozza a csapadékmegoszlás jellegzetességeit, másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást.

A felvett csapadékállomások azonosak az 5./ alatti napi csapadékadatokat feltüntető ábra állomásaival, az ott közölt megjegyzések tehát itt is érvényesek.

Márciusban csaknem mindenütt, január, február, áprilia ée október hónapokban pedig legtöbb helyen a törzsértékeknél több csapadékot észleltek.

Az átlagnál kevesebb csapadékot legtöbb helyről decemberben jelentettek. Az átlagon alul maradt a csapadék havi összege sok helyen még junius és november hónapokban.

A 8./ alatt közölt rajz 12 állomásra /:1940-ben 8 állomás volt:/ a Wild-müszerrel megállapított párolgásmennyiségeket tünteti fel. A párolgás havi összegei a múlt évhez hasonlóan most is sokkal kisebbek a 20 éves átlagnál. Ennek oka elsősorban a hideg időjárás volt. Kilenc állomásra adatok hiányában egyelőre nem tudjuk a törzsértékeket megadni. Az év legnagyobb havi párolgásmennyiségét, 99 mm-t,júniusban, Baján észlelték. Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veendő,hogy a havi párolgás . adatok a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlitha- tók össze, más állomás adataival azonban nem.

A 9./ alatti táblázat 3^9 állomás havi és évi csapadékmennyiségeit sorolja fel. Á táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világítja meg. Tavalyi táblázatunkat Erdélyre és Keletmagyarországra vonatkozóan további 64 állomás adataival bővitettük.Sajnos a Délvidékről még most зет tudunk adatokat közölni.

Az év csapadékosságának megfelelőén a csapadékos napok száma legtöbb helyen 100 körül van. A legtöbb esős nap /:206:/ a kárpátaljai Iszkán, a legkevesebb pedig /:74:/ Mezőkövesden /:Borsod megye:/ volt.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 10/a. alatti táb172 -