Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)
■kevesebb csapadékot 118 mm-t, Felsőszentivánon mértek. A 30 éves átlagot az országnak mintegy kilenctized részén haladta meg a tavaszi csapadék.A csapadéktöbblet a Kisalföld legnagyobb részén 40 ?£ fölött volt, nyugati felén pedig 60-80 $-ná1 is nagyobb. A Dunántúl északnyugati részén a többlet hasonlóképpen meghaladja a 60-80 $-ot. A legnagyobb többlet Ma- gyarévárott volt, ahol az átlagnak 220 $-át észlelték. A Felvidék keleti részén,az Alföld több vidékén és különösen a Tiszántúl keleti felén a csapadéktöbblet túllépte a 40, sót 60 76-ot is. A legnagyobb tavaszi többletet: 126 #-ot, a beregmegyei Csarodán mérték. Kárpátalján és Erdélyben mindenütt csapadéktöbblet mutatkozik. Mindkét országrészen jelentős területen 100 $-nál is nagyobb az eltérés. Legnagyobb a többlet Kárpátalján 122 fo-kal Alsószinevéren, Erdélyben 143 $-kal Görgényüvegcsürön. Csapadékhiány csupán a Dunántúl délkeleti szögletében, Fejér megyében, valamint a Duna-Tisza közének középső és déli részén jelentkezett, összesen az ország területének mintegy 5-6 $-án.A csapadékhiány általában kevés: a -20 $-ot csak egy jelentéktelen folton haladja meg /:Felsőszentiván -25 $:/. A nyári /:junius. július, augusztus:/ csapadék természetesen alatta maradt a tavaszinak, de az ország nagyobb részén még mindig igen bőséges volt. Kárpátaljára és Erdélyre nyáron is sok eső esett. Kárpátaljának túlnyomó részén 300 mm-nél, többfelé pedig 400, sőt 500 mm-nél is több volt a csapadék. A csúcsérték 546 mm-rel Dombón van. Erdélynek kb. a fele a 300 mm-nél csapadékosabb övbe tartozik, kisebb- nagyobb területeken pedig a 400 nm-t is eléri a nyári eső /:Szováta 420 mm:/. A nyári esőben 150 mm-nél szegényebb öv jóval nagyobb területet foglalt el, mint tavasszal. A Dunántúlnak mintegy fele /:főleg az északi fele:/ esik ebbe az övbe. A 250-300 mm-es öv, Kárpátalján és Erdélyen kivül, a Dunántúlnak délnyugati részén, a Felvidéken főleg a Mátra és Sajó-Hemád vidékén, valamint a tokaji Hegyalján látható. Az Alföldön több kisebb folt, főleg a Tiszántúl északi felén kapott Г hasonló csapadékot. A nyári csapadék mélypontja 92 mm-rel Gyergyótölgyesen, illetve 96 mm-rel Ráckevén volt. A 30 éves átlaghoz viszonyítva az ország területének több mint a felén nyáron is csapadékbőség uralkodott. Legcsapadékosabb Kárpátalja és Erdély volt. Kárpátalján a Taractól keletre 40-60, sőt a Fel- зс-Tisza vidékén 100 $-nál is nagyobb többletet észleltek. Legnagyobb a csapadéktöbblet 185 jUkal Lemszkipatakon. Erdélyben a Székelyföldön és a Bükk-hegység vidékén mutatkozik a legnagyobb esőbőség, mely Szinérváralján eléri a 80 56-ot. A Kisalföldnek és a Felvidéknek csaknem felén a csapadéktöbblet nagyobb 20 ‘fo-n&l, a Tiszántúlnak pedig nagyobb felén 20 56-nál több csapadék esett, sőt délkeleti és északkeleti részein a 40-50 $-ot is meghaladta a többlet. A hajdumegyei Téglásról 72 $-os többletet jelentettek, A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén jelentéktelen a csapadéktöbblet. Kivétel csak Szeged környéke volt, ahol egy kis folton 82 os többletet észleltek. A nyári átlagnál kevésbé esős terület a Dunántúlnak mintegy háromnegyed részét,a Kisalföldnek, a Felvidéknek, az Alföldnek és Erdélynek pedig kb. egyharmadát foglalja el. A hiány a Dunántúl nagy területén -20 c/o-oa, több folton -40 ‘/6-os. A mélypont -48 l/i-kal Zircen van. A Dunántúlon kivül csak a Duna-Tisza közén és Erdélyben Szászrágentől északra mutatkozik kisebb területen -20 ^6-nál nagyobb nyári csapadékhiány. Ősszel /:szeptember, október, november:/ is' bőséges csapadék esett. Kárpátalján és Erdélyben kisebb területek kivételével az őszi csapadék mindenütt meghaladta a 200 mm-t és mindkét országrészen nagy területre 300 mm-nél is több csapadék hullott, sőt több helyen 400 mm-nél nedvesebb foltok is láthatók. Kárpátalján legtöbb volt az őszi csapadék 524 mm-rel Királymezőn, Erdélyben pedig 488 mm-rel Kap- nikbányán. A Dunántúlon sokfelé látható 200 mm-nél nedvesebb terület, a Felvidéken azonban ilyen nagy ó- szi csapadék csak a magasabb hegyeken volt. Az Alföldön szórványosan kisebb foltok, a Tiszántúl déli részén pedig már nagyobb terület tartozik a 200 mm-en felüli csapadékövbe. A 100-150 mm-es övbe tartozik a Felvidék legnagyobb része és az Alföld északi fele is. A Sajó középső szakaszán, valamint a Sajó-Hernád vidékétől Tiszafüredig benyúló nagyobb folton 100 mm-en aluli 170 -
