Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)

Erdélyben is sok volt a csapadék. Az 1000 mm-nél csapadékdúsabb terület Erdélynek több mint egyharmadát foglalja el* Különösen вок volt a csapadék a Gutin és a Éadnai havasok vidékén, ahol több- felé 1200-1400, sót kis foltokon 1700-1800 mm-nél is több csapadék esett.

Legtöbb csapadékot jelentettek: I860 mm-rel Kohóvölgy és 1791 mm-rel Kapnikbánya, A Görgén/L- havasok és a Hargita vidékén szintén nagy területre hullott 1200, sót 1400 a®-t meghaladó csapadék /:Ra- tosnya 1408 mm:/, 800 ит-nél kevesebb csapadékot csak a Kraezna középső vidékén, & Mezőség egy részén, valamint a Gsiki és Háronszéki-medencében észleltek,A legkisebb csapadékmennyiséget ia Háromszékben mértek: Székelytamásfalván 683 ша-t.

Az Alföldön a csapadék évi összege a 800 mm-t csak a Körös-Tisza-Maros szögének kis részén haladta meg. A legtöbb csapadékot, 845 mm-t Mezőhegyesen észlelték, A 700-800 mm-ea csapadéköv a Tiszántúlnak keleti felét foglalja el, A 600-700 és az 500-600 mm-es csapadékövek szabálytalanul váltakoznak, és jelentékeny területre terjednek ki, 500 mm-nél kevesebb csapadékot csak a Duna-Tisza közén mértek. Legkevesebb volt a csapadék, 448 mm-rel Kecskeméten és Szolnokon. Ez egyúttal országos viszonylatban is a legkisebb évi csapadékmennyiség,

A részleteket a 2/a. jelű térkép tünteti fel,

A 30 éves /:1901-1930:/ átlagok százalékában fejezi ki az 1941, év csapadékmennyiségét a 2/b. alatt közölt térkép, E térkép szerint 1941-ben az országnak több mint háromnegyed részén esapadéktöbb- let mutatkozott.

Az évi csapadék az átlagnál kevesebb volt: a Dunántúl több helyén, különösen nagy területen annak déli felén, továbbá a Duna-Tisza közén, A Tiszántúlon Tiszafüred környékén és a Felvidéken három kisebb folton. De a csapadékhiány ezeken a helyeken sem nagy: a -10 7 alá csak jelentéktelen területeken száll,

A Dunántúlnak nagyobb részén csapadéktöbblet volt. A többlet legtöbb helyen kevés, a 20 7-ot nagyobb területen csupán Fejér-megye déli és Somogy-megye északi részén és még két kisebb folton lépi túl. Csapadékhiány a Dunántúl területének mintegy egyharmadán mutatkozott, legnagyobb hiányt, -14 $-ot Sümegről és Görgetegről jelentettek.

A Kisalföld egész kerületén csapadéktöbbletet észleltek és az majdnem mindenütt meghaladta a 20 $-ot, sőt "két kisebb folton a 30 7-ot is elérte.

A Felvidék nagyobb részén a törzsértékeknél mintegy 10 ?6-kal több csapadék esett. Nagyobb volt a csapadéktöbblet a Sajó-Hernád vidékén /:10-20 $:/ és Kassa környékén. Itt 31 7° többletet mértek. Csapadékhiány három kisebb folton volt. A legnagyobb hiányt, -11 7-ot /:vagyis a törzsérték 89 ?&—át:/ Alsó- fügödről jelentették.

Kárpátalja egész területén csapadéktöbblet volt, mely legtöbb helyen az átlag 30 ^-ánál, sőt jelentős területen annak 40 $-ánál is nagyobb. Mivel Kárpátalján a törzsértékek amugyis igen magasak, ez a nagy területre kiterjedő 30-40 7-os csapadéktöbblet különösen jól mutatja ennek az országrésznek 1941. évi rendkívüli nedvességét. Szokatlanul nagy a csapadéktöbblet a Tarac vidékén, ahol az 50, 60, 70 és 80 7-os positiv eltéréseket határoló izóhiéták sűrűn követik egymást. A csúcsértéket 107 7-os csapadéktöbblettel Dombó éri el /:a törzsérték 207 7-a:/. Ez különben országos viszonylatban is a legnagyobb csapadéktöbblet.

Erdélyben is mindenütt az átlagnál több csapadék esett. Erdély területének több mint kétharmadán 30 7-nál nagyobb a csapadéktöbblet, sót több vidéken a többlet я 40-50 f°-ot is meghaladta. Szilágy megye északi részein,a Görgényi-havasokban és a Hargita vidékén az átlag 160-170 jt-ánál is több csapadék esett. A többlet 83 /-kai Lacházon volt a legnagyobb.

Az Alföldön sűrűn váltakoznak az egyes csapadéköveket elválasztó vonalak. A Tiszántúlon általában nagyobb volt a csapadékbőség, mint a Duna-Tisza közén. A Hortobágy vidékén egy nagyobb folton 30- 40 '/-os csapadéktöbblet is látható, keleten és délkeleten pedig már nagy területek tartoznak ebbe az öv168 -