Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)

be. Kisebb gócokon az évi csapadékösszeg 50-60 $-kal haladta meg a törzsértéket. Legnagyobb többletet, 62 t>~ot Szegedről jelentettek. Csapadékhiány kisebb folton Tiszafüred környékén, nagyobb területeken pedig a Duna-Tisza közén látható. A legnagyobb csapadékhiányt a Duna-Tisza közének déli részéről, -23 #- kai, azaz a törzsérték 67 $-ával Felsőszentivánról jelentették. Ez az érték országos vizonylatban is a legnagyobb csapadékhiány.

A csapadék évszakonkénti megoszlását а З/а-d. jelű térképek tüntetik fel. A térképek párosával tartoznak össze; egyik mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 30 éves átlag százalékában fejezi ki.

A téli /:1940. december - 1941. január és február:/ csapadék az ország területének több mint a felén meghaladta a 100 mm-t, a 150 mm-t azonban Kárpátalján és Erdélyen kivül csak a Dunántúl délnyugati határszélén, a Mecsek környékén és a Börzsönyben haladta meg.

Kárpátaljának nagyobb részén 200 mm-nél is nagyobb téli csapadékot mértek és a 300 mm-nél nedvesebb terület is jelentékeny. Kiemelkedik 400, sőt 450 mm-nél is bővebb csapadékával a Nagyág, a Tala- bor, különösen pedig a Tarac vidéke, ahol a tél folyamán kis folton 500 mm-nél is több csapadék esett. Itt észlelték a legnagyobb téli csapadékot is /:Dombó 591 mm:/.

Erdély több vidékén hasonlóképpen igen bőséges volt a téli csapadék. A Szamostól északra nagy terület kapott 200-300 mm-nél több csapadékot,a Gutin környékén pedig a Tarac-völgyhöz hasonlóan 500 mm- nél is több csapadék esett /:Kapnikbányán 582 mm:/.

A téli csapadékban 100 mm-nél szegényebb öv a Dunántúlnak csaknem egyharmadát foglalja el. A Duna-Tisza közének és a Felvidéknek legnagyobb része, valamint a Tiszántúlnak jelentékeny része is ebbe a csapadékövbe tartozik.A Dunántúlon és az Alföldön többfelé láthatók 75 mm-nél is kisebb csapadéku foltok. A téli csapadék mélypontja Cibakházán van 59 mm-rel.

A 30 éves átlaghoz viszonyitva 1940/41 telén az országnak körülbelül kétharmadán csapadéktöbblet volt. Feltűnően nagy a többlet Kárpátalján és Erdélyben. Mindkét országrészen számottevő területen 60 fí-nál is nagyobb a többlet és Kárpátalján a Tarac völgyében a 100, sőt 150 $-ot is meghaladta. Legnagyobb volt a csapadéktöbblet 155 $-kal /:a törzsérték 255 5&-a esett:/ Donbón. Erdélyben hasonlóképen jelentékeny területeken nagyobb volt a csapadéktöbblet a 80-100 j&-nál. A legnagyobb többletet, 140 ot, Cibesfalváról jelentették. A többi országrészen nem nagy a többlet. 20 jiUnál nagyobb többlet a Dunántúlnak csak kis részén, az Alföldön és a Felvidéken pedig cáupán kisebb foltokon mutatkozik.

Az átlagnál kevesebb volt a téli csapadék a Kisalföldnek háromnegyed, a Dunántúlnak pedig mintegy kétharmad részén. A Felvidéknek és az Alföldnek is csaknem a fele a csapadékszegény övbe tartozik. Kárpátalján és Erdélyben csak jelentéktelen területen észleltek csapadékhiányt.A hiány a Dunántúlon nagy területen nagyobb -20 Уо-nál és kisebb területen a -40 %-ot is meghaladja. Legnagyobb a hiány Sümegen: -48 1° /:a törzsérték 52 ‘4-a:/. Hasonló száraz folt csak Abauj-Toma megyében Alsófügödön jelentkezik. E- gyébként a téli csapadékhiány a ;feöbbi országrészeken seholsem nagyobb -20 yk-nál.

Tavasszal /imárcius, április, május:/ esett országszerte a legtöbb csapadék, melynek összege mindenütt meghaladta a 100 mm-t és olyan terület, mely 150 mm-nél is kevesebb csapadékot kapott, csak a Duna-Tisza közének középső részén, Fejér megye egy részén és Baja vidékén mutatkozott. Akárcsak télen, Kárpátalja és Erdély tavasszal is bőséges csapadékot kapott. Kárpátaljának csaknem egész területén 300 mm-nél is több csapadék esett,a Nagyágtól keletre pedig többfelé 400, sőt 500 mm-nél is több volt a csapadék. Legtöbb volt a tavaszi csapadék 622 mm-rel Alsószinevéren. Erdélynek több mint egyharmada a 300 mm-nél csapadékosabb övbe esik. A Gutin és a Görgényi-havasok vidékén többfelé 400-500 mm-nél több csapadékot mértek. Erdélyben 505 mm-rel Zapnikbánya jelentette a legnagyobb tavaszi csapadékot. A többi országrészen nagy területekre hullott 200 mm-nél több csapadék és többfelé 250 mm-nél esősebb -vidékek is láthatók. Kivételt képez az Alföld, ahol 200 nm-nél több csapadékot csak egyes foltokon észleltek. Leg169 -