Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)
Ill. IDŐJÁRÁSI RÉSZ. 1. CSAPADÉK. PÁROLGÁS ÉS HŐMÉRSÉKLET A Z 1941. ÉVBEN. a./ Csapadék és -párolgás. A csapadék évi összege 1941-ben az ország legnagyobb részén jóval kevesebb volt, mint 1940-ben, de azért több volt — az egyébként csapadékbő 1939. év csapadékmennyiségénél. Feltűnő a keleti megyék rendkívüli csapadékbősége. Erdélynek nagyobb, Kárpátaljának pedig túlnyomó részén 1000 mm-nél több volt a csapadék, sőt Kárpátalján nagyobb folton 2000 mm-nél is több csapadék esett. Az országos csúcsértéket, 2432 mm-t is a kárpátaljai Scserbilova jelentette, 1000 mm-nél nagyobb csapadék Kárpátalján és Erdélyen kivül csupán a Felvidék északi peremén és a Dunántúlon, Kőszeg környékén volt. Az a terület, melynek csapadéka az 1000 mm-t meghaladta, az országnak mintegy 10 °/o~át tette ki. A Dunántúlon általában nyugatról kelet felé csökken a csapadék mennyisége. A legtöbb csapadékot — 1108 mm-t — a kőszegi hegyekben észlelték. 1000 mm-en felüli csapadék azonban csak kis területen esett. 900 mm-nél több csapadékot keskeny sávon a nyugati határszélen észleltek. Innen azután a 800-900, a 700-800 és a 600-700 mm-es csapadékövek követik egymást. A Pilis és Vértes vidékén, valamint a Duna vonala mentén és a Balaton környékének egy részén 600, sőt 550 mm-nél kisebb csapadéku területek is vannak; 500 mm-nél azonban mindenütt több csapadék esett. A mélypont, ‘510 mm-rel, Balatonszepezden volt. A Kisalföldön mindenütt bőséges csapadék esett. A legtöbb csapadékot, 816 mm-t, Érsekújváron mérték. A 700-800 mm-es csapadéköv nagy területre terjed ki. 600 mm-nél szárazabb folt csak kis területen, Tomóc vidékén van /:581 mm:/. A Felvidéken a csapadékeloszlás nagy változatosságot mutat. Ez a jelenség jellemző a felvidéki csapadékviszonyokra. Legtöbb volt a csapadék Rozsnyó felett, az ükörhegyen, 1358 mm. Az 1000 mm-en i felüli csapadéköv, Rozsnyó-Jászótól északra, közvetlenül a határszélen helyezkedik el. Jászó vidékén, Aranyidán 1020 mm csapadékot észleltek. A Börzsönyben, a Mátra és a Bükk-hegységben, valamint a Sajó- Hernád vidékén 800, helyenkint 900 mm-nél csapadékdúsabb területek is vannak. A 700-800 és 600-700 mm- es csapadékövek sűrűn váltakoznak. Több helyen azonban 600 mm-nél kevesebb csapadék esett, sőt kisebb foltokon 550 mm-nél is kevesebb volt a csapadék.A legkisebb csapadék, 508 mm-rel Kisterenyén és 511 mm- rel Sajószentpéteren volt. Kárpátalja szokatlanul bőséges csapadékot kapott. A Tarac és az Apsa völgyében 2000 mm-t is meghaladta a csapadék évi összege, sőt egy kisebb folton 2400 mm-nél is több volt /:Scserbilova 2432 mn:/. Délnyugati irányban csökken a csapadék mennyisége és 1800, 1600, majd 1400 és 1200 mm-es izóhié- ták következnek. 1000 mm-nél kevesebb csapadékot csupán a déli peremvidéken és a nyugati határvidéken észleltek. Legkevesebb csapadékot, 738 mm-t, Bezőn észlelték.- 167 -
