Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)
nyék rajzához hasonlóan helyszűke miatt,a fontosabb vízmércék utáni 10 oldalon közöljük. Teljes pontosságot várni ezektől a görbéktől nem szabad. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árviztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó nagy eséskülönbségek miatt a méréspontok szóródnak is. Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel. Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt adatai a görbétől, jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai tőle balra езпек. A tévézéseknél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét, amelyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbízható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, pontozott vonallal jelöltük. Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása következtében /:visszaduzzasztás»leszívás:/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vizmennyiség. Ilyen a helyzet pl. Gsongrá- don, ahol a Hármas-Kőrös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását, anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Kőrös mindén vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik. A vizmennyiség itt csak mindkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbék szerkesztésére azonban még nem kerülhetett sor. 5. A vízmérési adatok közlésénél két szempontot tartottunk irányadónak.Egyrészt valamennyi,a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről,másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vizmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csali felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszin esését,vagy csupán a vizgyüjtőterület nagyságát ismerjük.Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők: vk középsebesség, a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség, a szelvény középsebesságének és a legnagyobb felszini sebességnek hányadosa /.•felszini sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz:/, a Vizgyüjtőterület kaő-éről lefolyó vizmennyiség lit/mp-ben, vagyis a fajlagos vizhozam /:a vizgyüjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz:/ vizszinesés cm/km. Mivel- a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk, viztükörszélesség, keresztszelvényterület középmélység, legnagyobb mélység, fenékig menő mérésekből számitott vizmennyiség, felszini sebességből számitott vizmennyiség, az előző két mennyiség hányadosa, amely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. 6. Külön tábla ad áttekintést az 1940/41. tél jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakaró mindenkori vastagsága is leolvasható az észlelők jelentései alapján. vfo JSU], Vfo S F F mk= £ m0 Q Qo 2 = a Qo a keresztszelvény alakjának jellemzésére, 8
