Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)

7д_ Ez alatt a cim alatt 195 vizmérceállomás vizállásgörbéjét közöljük. A görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg) vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfo- lyőra vonatkozó görbék közé vannak iktatva.

8. A hajózási viszonyok és a szabályozási * munkálatok eredményének nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai.Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük annak a 3 vízmércének vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gönyü és Budapest:/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi szakasz mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát.

9. Ebben a pontban a tala.lvizszinmegf jgye lések anyagát foglaltuk, a viztani év szerinti kimutatásba. A november elsejével kezdődő viztani évet azzal az évszámnal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizállást nem számitottuk ki; félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, a- hol az észlelés mér évek óta folyik, a többévi átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszíni vizek vizeziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban, az összefüggések érzékeltetése végett»néhány vízmérce adatait is felsoroljuk. A talajvizkutak 1941.évi vizállás- grafikonjait már az 1940.évi Évkönyv 1.sz.mellékletében közöltük.Ezért mostani kötetünkben a talajvizkutak vízállásait grafikusan külön nem ábrázoljuk.

*

10. alatti kimutatásunkban az 1941-ben vízzel boritott területek nagyságát közöljük.A kimutatást az egyes vizitársulatok jelentései alapján állitottuk össze. A vizzel boritott területeket legtöbb esetben becsléssel állapították meg,Ezért a közölt értékek nem egészen pontosak és csupán megközelítőleg tájékoztatnak a vizzel boritott területek nagyságáról.

Időjárási rész.

1*. Évkönyvünknek ezt a részét az 1941.év időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A lei- rást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az Öntözési félév csapadékeloszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott szerepel az 1901/30 évi átlagokkal való összehasonlítás.

Helyszűke miatt nincs módiinkban az ország területén meglévő 1172 csapadékmérő állomás észlelési anyagát közölni. Az alábbi fejezetek mégis némi betekintést adnak a csapadék időbeli eloszlásába.

üt. alatt 46 állomás napi csapadékadatait rajzban tüntettük fel. Az előző évi 36 állomáshoz képest ez további 10 állomást jelent. Az 1 mm-nél kisebb csapadékot pont jelöli,a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk.

Őjl Az ábra 43 állomásra /:1940-ben 38 állomás volt:/ az 1940/41 telén hó alakjában hullott csapadékot tünteti fel,

Zt A rajzon 46 állomás /:1940-ben 36 állomás volt:/ havi csapadékös3zegeit tüntettük fel, a 30- éves átlagokkal való összehasonlítással.Az ábráról szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta és az 1941 évi, valamint az 1901/30.évi átlagos havi összegeket is le lehet róluk olvasni.

8д_ alatt a párolgás alakulását szemléltetjük 12 állomás havi összegeivel, /:1940-ben 8 állomás volt:/ Adatok hiányában a 20-éves /:191l/30 évi:/ átlagokkal való összehasonlitás csupán három állomásnál lehetséges. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszerek adta eredmények nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. Minden ilyen irányú vizsgálatnál szem e- lőtt tartandó, hogy a havi párolgásadatok a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt, сзак ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlíthatók össze, más állomás adataival azonban nem.

9. alatti kimutatásunk 319 állomás /:1940-ben 255 állomás volt:/ havi és évi csapadéküsszogeit tartalmazza. Ezeken kívül a táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és magasságát, 2,/'pár- 9 -