Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)

LNV legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé.

ÁTV átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor nem ér el. /:182"5 napos, vagyis eiz 50 $ tartósságu vízállás. :/

Mind a KV-nél és a LKV-nél, mind a NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli vízre vonatkozó leolvasásokat,mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vizszállitást. A jéggel befolyásolt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. |LNV| : a legmagasabb jeges árvíz szintje. /:Az árvizet akkor is jegesnek minősítjük, ha magánál a mércénél sik-viz volt ugyan,de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy torlasz befolyásolta.:/

A szélsőséges vízállásoknál általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli adatokat adjunk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak, Pl.Budapestnél nem az 1838.évi 936 cm-es jeges árvizszinmagasságot adjuk meg, mert a szabályozás ó- ta olyan nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig a legutóbbi 20 év legkisebb vízállásait közöljük /:+190 cm, ill. +171 cm:/, mert a meder feltöltődése következtében az eddig valóban észlelt legkisebb leolvasás /:1888.I.l-én +40 cm:/ újabb medermélyülésig többé nem következhet be.

A régebbi évkönyvek vizállásadatainak felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a mércék О-pontjainak időközben történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi évkönyvünk 69-72.oldalán táblázatban közöltük. Az ebben az évkönyvben felsorolt szélsőséges vízállásokat — ha szükséges volt — a jelenleg érvényes О-pontokra már átszámítottuk.

Már most felhívjuk olvasóink figyelmét arra,' hogy a legtöbb dunai, tiszai és drávai vízmérce „0- pontját nemzetközi megállapodás alapján 1943.január 1-ével 1-4 méterrel lesüllyesztettük, hogy a jövőben О-pont alatti, negativ leolvasások ne fordulhassanak elő. Ezért az 1943.1.1. utáni vízállásokkal való összehasonlításoknál erre a körülményre figyelemmel kell lenni.

Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. A 79 fontosabb mércére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak az 1941.évre, hanem az 1931/40. évtized átlagára is meghatároztuk, s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. A felszabadult területek mércéinél helyehkint 10 évnél rövidebb időszakra vonatkoznak az átlagok. Az 1941.év vízállásainak havi gyakoriságát is közreadjuk, A gyakorisági adatok összegezése a tartósság értékeire vezet.

A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál az előző évi feldolgozáshoz hasonlóan minden esetben 10 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Néhány vízmércénél /:összesen 11:/ — helyszűke miatt —

a gyakorisági és tartóssági adatokat 10 cm-nél nagyobb vizállásközökkel adjuk meg. Ilyen összevonások a nábrádi, vásárosnaményi, záhonyi, dombrádi, taskonyi, szolnoki, csongrádi,szegedi és zentai vízmércéknél fordulnak elő. A békési és gyomai vízmércéknél az összevonást sikerült olyan vízállások közé szorítani, melyek között gyakorisági és tartóssági adatok nem szerepelnek.-jj

A mederszelvények rajzát a jellemző vízállások megjelölésével ugyancsak közreadjuk.A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vízmérce vagy a vizmennyiségmérés szelvénye-e. A mederszelvények rajza több vízmércénél nem fért el a gyakorisági és tartóssági táblázat alatt. Ezeket megfelelő hivatkozással a fontosabb vízmércék utáni 10 oldalon közöljük. Muraszerdahely, Zákány, Eszék, Újvidék, Marosvásárhely és Titel állomások mederszelvényeinek rajzát, felvételek hiányában ebben az évben még nem közöljük.

A 79 fontosabb mércére vonatkozóéin vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek vizmennyi- ségmérési adatainak közreadásával. Egyes vízmércéknél a vizmennyiségmérések adatait — a mederszelvé- 7 -