Vízrajzi Évkönyv 46., 1941 (Budapest, 1942)
/Orsz,/ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/? /V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete egyezik a régi katonai hálózatéval:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n, folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs. és kir, katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; /vasúti/ a MÁV szintezési pontjaiból levezetett magasság; /cseh/ a volt csehszlovák vizrajzi szolgálat — előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott — magassági adata. /román/ a volt román vizrajzi szolgálat — előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott — magassági adata; /szerb/ a volt jugoszláv vizrajzi szolgálat — előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott — magassági adata. A közölt napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30. közt a reggel 7 órai»egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.Az észlelők feljegyzéseit általában javitás nélkül közöljük. A szomszédos inércék adatai alapján közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vizállást a szám aláhúzása /:-26:/, az évi legnagyobb vizállást a szám 3 oldalról való körülkeritése /: 1450 |:/ emeli ki. A naponkihti mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli, /régebbi kiadványainkban két, illetve egy csillag volt az álló, illetőleg a zajló jég jelölése.:/ Ezáltal feltűnően kivánjuk jelezni, hogy ezeknek az adatoknak használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk az év egyes hónapjaiban észlelt legkisebb, közép- és legnagyobb vízállásokat. A folyó vízjárásának jellemzésére valamennyi mércénél közöljük az előzetesen észlelt legkisebb és legnagyobb vizállást, továbbá a legutóbbi tiz év havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozásokra való tekintettel hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan medermélyülések következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes viz- mennyiséggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni. A közölt értékek csak a mérceszelvény vízjárásának jellegét adják meg. /:Egyes, különösen a felszabadult területeken lévő mércéknél csak 6 - 8 éves időszak jellemző vízállásai állanak rendelkezésre,:/ A jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak: LKV legkisebb viz. A kérdéses mércén 1941-ig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder e- setében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét,amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiirjuk. /:Néhány»felszabadult területen lévő mércénél a közelebbi időpont nem volt megállapítható; ezeknél csak az évszámot közöljük.:/ KV kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl.1931/40 évi KV: a megjelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1941 januári KV: az 1941.év legkisebb januári mérceleolvasása. KKV közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani közepe. Megadja,hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek. Pl. 1931/40 évi KKV: a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke. /:Egyes hónapokra is számítható, pl. 1931/40. szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptemberi KV-einek középértéke.:/ KÖV középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl. 1941.évi KÖVí az 1941.évi 365 reggeli leolvasás középértéke. NV nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizállás,pl.1941 májusi NV. KNV közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé, pl. 1931/40 évi KNV: a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.- 6 T
