Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)

1, / a nemzeti és nemzetközi rádiós vizjelző szolgálat keretében, ill, a Magyar Távirati Iroda utján a sajtóban kiadott helyzetjelentés és 2 állomásra /:Budapest és Szeged:/ vonatkozó 24 órás vizál- láselőrejelzés alakjában,

2, / a naponta kiadott kőnyomatos "Napi vizjárási térkép"-eken. ill, "A Duna, Tisza és mellékfolyóinak vízállása" cimü táblázatos kimutatáson,és

3, / a Vízrajzi Évkönyv keretében.

Az Évkönyv már az 1941-ben -visszatért délvidéki és az azóta felállított újabb vízmércék közül is tartalmazza néhány fontosabb mérce adatait, és ezekkel együtt 195 vízmérce észlelési anyagát közli, közülük 79 fontosabbét részletes feldolgozásban, A többi állomás anyagát az Évkönyv nem tartalmazza, az kéziratban áll az érdeklődők rendelkezésére, /:Lásd a vízmércék kimutatásának megjegyzéseit,:/

Uj vízmércét az Intézet 1940-ben nem állított fel. Az Országos Öntözésügyi Hivatal viztömegmé- réseinek idejére a Nagyágon Vucskómezőn, a Latorcán pedig Zsdenyovánál állított fel ideiglenes vízmércét,

Vizmérce-felülvizsgálat az év folyamán három volt: a lónyai és olcsvaapáti uj vízmércéket, var- lamint a helyreállított tivadari vízmércét vizsgálta felül az Intézet,

A márciusi jeges árvizek igen sok vízmércét megrongáltak. Az év folyamán az Intézet 26 vizmér- cerongálódást állított helyre, további 17 vízmércének pedig az átépítése, illetőleg áthelyezése vált szükségessé.

A jeges árvizekkel kapcsolatosan az Intézet március 9-től,április 20-ig árvízi ügyeletes szolgálatot tartott, ebből 19 napon át éjjel-nappali szolgálat volt. A jégviszonyokról az Intézet több alkalommal a rádióban különjelentéssel tájékoztatta az érdekelteket.

A vizjelző szolgálat működésében lényeges fejlődést jelentett Erdély visszacsatolása. Az Intézet kezelésébe vette a visszacsatolt területeken levő vízmércéket és azokat az országos vizjelző szolgálat rendjébe azonnal bekapcsolta. Fontos munka volt a felállított uj hivatalok, valamint a visszatért társulatok vizjelző szolgálatának megszervezése is.

2, MEDERNYIiyÁNT ART ÁS.

Kárpátalja örvendetes visszacsatolása folytán az Intézet az 1936.évben végrehajtott Tokaj-Fel- sóberecki községek közötti mintegy 50 km hosszú Bodrog- mederfelvételi munkákat és az alapvonalhá^ózat elhelyezését 1940-ben folytatta a volt trianoni országhatártól /:Felsőbereckitől:/ a Latorca betorkol- lásáig, illetőleg az Ondaván az imregi hídig /:.kb, 32 km:/. Egyidejűleg a Latorca alsó szakaszát is felmérte az abarai révig /:10 km:/. Nyolc elpusztult vízrajzi magassági alappontot újból helyreállított, továbbá a Bodrogon 14, az Ondaván 7, a Latorcán 9 medernyilvántartási keresztszelvény megjelölése céljából összesen 30 pár medernyilvántartási szelvénykövet helyezett el /:lásd a Vízrajzi Évkönyv IV.kötet 64. oldalát:/. Az alappontok helyzetének vízszintes és magassági meghatározása háromszögelési és szabatos szintezési műveletekkel történt. Felvétel tárgyát képezték a folyómedrek partélei, zátonyaimederkeresztszelvények készültek a nyilvántartási helyeken, a hidaknál, az állami vízmércéknél »úgyhogy legalább minden 100 méter távolságban legyen egy felvétel. A felmért folyószakaszon a kisvizszint rögzítettük és ugyanakkor a bodrogszerdahelyi vízmérce szelvényében viztömegmérépt végeztünk. A két részletben készült Bodrogfelvétel —külön vízrajzi kiadmány alakjában való — közreadása előkészület alatt áll. A Bodrog mentén elhelyezett vízrajzi alappontok vázlatos helyszinrajzát az Évkönyv 2.számú, az alappontok adatait a 3.számú melléklete tartalmazza.

Az Ipoly folyó szabályozási terveinek elkészítéséhez az illetékes kultúrmérnöki hivatalok részére az Intézet a szob-balassagyarmati szakaszon mederfelvételi munkálatokat végzett. A hullámtér és mederalakulat méréséhez a medernyilvántartási keresztszelvények helyein és 47 közbeeső helyen,összesen 94 völgyszelvényt és 100 m-ként mederkeresztszelvényt vettünk,fel. Két alkalommal az egész folyószakasz mentén vizszinrögzitést és ugyanekkor Ipolyságnál és Ipolyvisknél vizmennyiségméréseket végeztünk,a fel- 2 -