Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)

В./ ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK.

Az évkönyv használatához szükséges általános tudnivalókat az egyes fejezetek sorrendjében a következőkben foglaltuk össze.

Vizjárási rész.

A vizjárási rész 10 cim alatt foglalja magában az 1940. év felszíni- és talajvizviszonyaira, a vízzel borított területek nagyságára, az 1939/40-i tél jégviszonyaira, valamint a Duna gázlóira vonatkozó adatokat.

1. Mintegy bevezetésül mindenekelőtt az 1940. év vizjárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését találja az olvasó.

2. A könnyebb tájékoztatást szolgálja a vízmérceállomások betűrendes, ill, folyóvizek szerinti .jegyzéke, amelyet, —hogy könnyen fellapozható legyen —, színes kartonlapra nyomattunk.

3-4. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /rebben a kötetben összesen 79 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást kívánunk sújtani, mig a többi, nem oly fontos 116 vízmérce anyagát kevésbbé részletesen feldolgozva tettük közzé./:L.

4.alatt:/. Egy-egy részen belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után; a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó a- datok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. A két helyen való keresgélés kényelmetlensége csak akkor fog megszűnni, ha minden vizmérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozás fog rendelkezésre állni, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem indokolt. A köteles takarékosság az oka annak is, hogy az Évkönyv még nem közli valamennyi vízmérce észlelési anyagát. Ezért azoknak a vízmércéknek adatait, amelyek elsősorban tanulmányi célokat szolgálnak s amelyekre ritkán van szükség, nem tettük közzé. Az ezekre vonatkozó észlelési ivek az Intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak.

Az egyes vízmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, sőt a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi Lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929-31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszin- rajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" ciraü műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék О-pontjának magasságai általában az egységes.országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkoznak. Egyébként a magassági adatoknál jelezzük az alapfelületet is. A mércék 0-pontma- 5 -