Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)
gasságai után az alapfelületekre vonatkozó Írott jelek jelentései a következők: /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja:/; /V.O./ a "Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete egyezik a régi katonai hálózatéval:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u,n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; /vasúti/ a MÁV szintezési pontjaiból levezetett magasság; /cseh/ a volt csehszlovák vizrajzi szolgálat —előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott— magassági adata. /román/ a volt román vizrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata; /szerb/ a jugoszláv vizrajzi szolgálat - előttünk ismeretlen alapfelületre vonatkoztatott - magassági adata. A közölt napi vizállásadatok április 1. és szeptember 30. közt a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában minden javítás nélkül közöljük. A szomszédos mércék adatai alapján közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vizállás a szám a- láhuzása /-26/ az évi legnagyobb vizállást a szám 3 oldalról való körülkeritése /[450]/ emeli ki. A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli. /:Régebbi kiadványainkban két, illetve egy csillag volt az álló, illetőleg a zajló jég jelölése.:/ Ezáltal feltűnő- en kivánjük jelezni, hogy ezeknek az adatoknak használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás vagy más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk az év egyes hónapjaiban észlelt legkisebb, közép- ós legnagyobb vízállásokat. A folyó vízjárásának jellemzésére valamennyi mércénél közöljük az előzetesen észlelt legkisebb s legnagyobb vizállást, továbbá a legutóbbi tiz év havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozásokra való tekintettel hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is' o- lyan medermélyülések következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizmennyi- séggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni. A közölt értékek csak a mérceszelvény vízjárásának jellegét adják meg. /:Egyes, különösen a felszabadult területen lévő mércéknél csak 6-8 éves időszak jellemző vízállásai állanak rendelkezésre.:/ A jellemző vízállások megjelölésére az Intézet 1930-ban a következő rövidítéseket vezette be: LKV legkisebb viz. A kérdéses mércén 1940-ig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder e- setében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét,amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiirjuk. /'.Néhány felszabadult területen lévő mércé - nél a közelebbi időpont nem volt megállapitható, ezeknél csak az évszámot közöljük.:/ KV kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl. 1931/40 évi KV: a megjelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1940 januári KV: az 1940.év legkisebb januári mérceleolvasása. KKV közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani középértéke. Megadja, hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek. Pl. 1931/40 évi KKV: a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke. /:Egyes hónapokra is számitható, Pl.1931/40 szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptemberi KV-einek középértéke.:/ KÖV középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl. 1940,éviKÖV: az 1940.évi 366 reggeli leolvasás középértéke.
