Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
időszakon belül hányszor fordult elő, illetve hányszor volt valamely vizállást meghaladó vagy azt el nem érő vizállás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok, illetve görbék válaszolnak. A 37 fontosabb mércére vonatkozólag ezeket az adatokat nemcsak az 1937.évre, hanem az 1927/36 évtized átlagára is meghatároztuk s az utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. A tizéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közöljük, az 1937.év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk.Évkönyvünk több egymásutáni kötetének felhasználásával bárki egyszerűen kiszámíthatja, hogy pl. az öntözési időszakban,vagy az őszi hajózási nehézségek idején, szóval az évnek bizonyos részében, hosszabb idő átlagában is mennyi időn át számithat bizonyos vízállásokra. A gyakorisági adatok közreadása itt teljesen elegendő, mert egyszerű összegezésük a tartósság értékeire vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál 25 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát»továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a szelvényváltozásokra. A mederszelvényeknél feltüntettük, hogy a szelvény a vizmérce vagy a vizmennyiségmérés szelványe-e. A 37 fontosabb mérceállomásra vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutóbbi évek viz- mennyiségmérési adatainak egyidejű közreadásával.Teljes pontosságot senki se várjon ezektől a görbéktől. Alsó szakaszuk a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbizható. Az áradó és apadó viznél mutatkozó nagy eséskülönbségek miatt a mérési pontok rendesen szóródnak is.Görbéink a tetőző vízállásnál lefolyó mennyiségeket tüntetik fel.Az áradó viznél végzett mérések telt ponttal jelölt a- datai jobbra, az apadásnál végzett mérések üres karikával jelölt pontjai balra esnek tőle.A tetőzésnél kapott mérési eredményeket csillag ábrázolja s ezeken a pontokon a görbe keresztülhalad. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk,azt teljes vonallal huztuk ki. A görbének azt a részét,amelyre csak a régebbi időkről volt használható adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol a régebbi mederváltozások miatt már nem teljesen megbizható adatokra, vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, s amelyek a görbe meghosszabbításának jellemzésére jók csak, pontozott vonallal jelöltük.Folyótorkolatok közelében fekvő mércéknél a vízállások kölcsönös egymásrahatása következtében ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a vízmennyiség. Ilyen a .helyzet pl.Csongrádon, ahol a Hármas-Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vízállását anélkül,hogy a hozam tényleg nagy lenne, s igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik.A vízmennyiség itt csak az egyesülő vízfolyások vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyenek szerkesztésére azonban még nem kerülhetett 30Г. Vízmérési adataink feldolgozásánál irányadó szempont egyrészt az, hogy valamennyi, a mérési e- redményeket befolyásoló tényező közlésével a mérés körülményeiről általános tájékoztatást adjunk, másrészt az, hogy adatainkkal lehetővé tegyük a vízmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszine- sést,vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgál nak a következő adataink: v^ = középsebesség, vf0 = a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség, y, tt— = b = szelvény középsebességének és a legnagyobb felszíni sebességnek viszonya. fo /Felszíni sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz./ q = a vízgyűjtőterület км*-érői lefolyó vízmennyiség liter/mp-ben = fajlagos vízhozam /a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz./
