Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)

i = vizszinesés сл/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk.

S = viztükörszélesség,

P = keresztszelvényterület A keresztszelvény am* = § = középmélység lakjának jellemzésére.

m0 = legnagyobb mélység

Q = fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség,

Q0 = felszini sebességből számított vízmennyiség",

—= a = fenékig menő mérésekből meghatározott és a felszini sebességekből számiW o

tott vízmennyiségek viszonyszárna, amely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas.

6. pont. Ez alatt a cim alatt 71 vizmérceállonás vizállásgörbéjét közöljük.

Megjegyezzük, hogy a pozsonyi és komáromi vízmércékre vonatkozó közléseket részben a csehszlovák vizrajzi szolgálat észlelési és mérési adatai alapján állítottuk össze, és hogy idei évkönyvünkben is a tiszabecsi helyett a tiszaujlaki vízmérce adatait közöljük,mert ezek a múlt több évtizedes adataival jobban összehasonlíthatók.

7. pont, A hajózási viszonyok és a szabályozási munkálatok eredményének nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók itt rajzban ábrázolt mélységi adatai. A gázlókat 4 mélységi fokozatban tüntettük fel és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük annak a 4 vízmércének a vízállásait, a- melyikhez a dunai hajózás általában igazodik /Bécs, Gönyü, Budapest és Mohács./

8. pont. Ebben a pontban a talajvizszinmegfigyelő kutjaink eddigi észlelési anyagát foglaltuk viztani évek szerint kimutatásba. A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy annál több leolvasás elmaradt, a havi kö- zépvizállást nem számítottuk ki.Félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi■havi közép rendelkezésre állott. Ott, ahol már évek óta folyik az észlelés, a többévi átlagokat, az átlagos ta- lajvizsziningadozás jellemző értékeit is közöljük.

A felszini vizek vizállásingadozásainak befolyása alatt álló kutak adataival kapcsolatban, az összefüggések érzékeltetése végett, néhány vízmérce adatait is megadjuk.

A táblázat cime alatt különben az idevonatkozó tudnivalókat külön felsoroltuk.

Időjárási rész.

1.pont. Évkönyvünknek ezt a részét az 1937.év időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást a 2-4.pontban az évi, évszakos ás nyári-félévi csapadékelosztlást szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott szerepel a 30-éve3 átlagokkal való összehasonlítás.

Helyszűke miatt nem lehet arról szó, hogy az 1937-ben az ország területén működött 649 csapadékmérő állomás észlelési anyagát közöljük.

Az alább felsorolt fejezetek mégis némi betekintést adnak a csapadék időbeli eloszlásába.

5. alatt 16 állomás napi adatait rajzban tüntettük fel.

6. alatt külön fejezetet szenteltünk a rendkívüli csapadékoknak.A nevezetesebb rövididejű nagy esők adatainak felsorolását a csapadék mennyiségét ill. hevességét az idő függvényében szemléltető ábrák és 9 térkép egészíti ki.A nagy csapadékok mennyisége és időtartama közötti összefüggés ismerete bizonyos méretezési feladatok megoldásánál, a mé.rtékadó csapadék meghatározása szempontjából lehet fontos.

7. pont. Kimutatásunk 185 állomás havi és évi csapadékösszegeit tartalmazza. Ezeken kívül 1./

megadja a táblázat az állomások földrajzi helyzetét és magasságát, 2./ párhuzamba állítja az évi összeget a 30-éve3 átlaggal /törzsértékkel/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát / 1 nn-nél nagyobb