Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)
folyások közelében elhelyezett kutaknál a talajvizállás görbéjén kívül a szabadvizszin ingadozásait szemléltető vizállásgörbe is fel van tüntetve. Az intézet talajvizszinmegfigyeléseiről az Erdészeti Kutatóintézetek 1936 szeptemberében Budapesten tartott 9. Nemzetközi Nagygyűlésén dr.Lászlóffy Woldemár kir. főmérnök francianyelvü beszámolót mondott. Mind a kutak és mérőeszközök /különösen a mérőlánc/, mind az észlelés szervezete a külföldi szakkörök beható érdeklődését keltette fel. 6. TANULMÁNYOK É S EGYÉB MUNKÁK. Az intézet számos esetben adott szakvéleményt az ügykörébe vágó kérdésekben magánosoknak és hatóságoknak. Szükség szerint ellátta a sajtót is folyóink vizjárására, jégviszonyaira, továbbá a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületének hótakarójára vonatkozó közlésekkel. Felsőbb rendelkezés folytán számos esetben vett részt az intézet a vízügyi szolgálat külső hivatalai és a vizitársulatok által jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztett tervek műszaki felülvizsgálatában. Ezek közül a tervek közül emlitésre méltóak a következők: a Batár-torkolati, tiszabá- bolnai, Kardos-éri, "Kétág"-i, az acsalag-bősárkányi és a tiszaburai nyári gátban lévő csőzsilipeké, a Gyepes-csatorna elzáró zsilipjéé, a borzi duzzasztóé, a Támlaposi-esatorna áteresztőié, a Horga-völgyi csatornáé és szivattyútelepé, az Ikva töltésében lévő tilt óé» a kunszentmártoni árvédelmi mellvédfalé, a tiszaberceli szivattyútelep szénraktáráé, a felsőszabolcsi tiszai ármentesitő társulat 12.sz.tiszti szobás őrházáé, végül pedig a szegedi szivattyútelepek csatornabetorkolási terve. Átdolgozta az intézet a viziépitési munkákra vonatkozó uj vállalati feltételeket, amelyek a kőhányásokat, a kőrakatokat, az állandó jellegű vízelvezetési és víztelenítési munkákat, a sövényfonásokat és rőzsemunkákat, az ültetvényeket és végül a partbiztositó kő- és téglaburkolati munkákat tárgyalják /21-26.sz. füzetek/. A Nemzetközi Dunabizottság által kiadandó összefoglaló Duna-leirás részére /État physique du Danube/ összeállította az intézet a Duna dévény-orsovai szakaszán a világháború előtt végzett szabályozások leirását, és résztvett az említett munka kéziratának átnézésében és kiegészítésében. Az intézet felsőbb jóváhagyással belépett az 1935-ben alakult Nemzetközi Vízépítési Kutatásügy Szövetségébe az 1936. és az 1937. év tartamára. A lehetőséghez mérten gondoskodott az intézet a Vízrajzi Muzeum anyagának gyarapításáról. Gyűjtötte és rendezte a vízügyi szolgálatra vonatkozó fényképfelvételeket. Végül a múlthoz hasonlóan ellátta az intézet 1936-ban is a Vizügyi Közlemények és a földmivelés- ügyi minisztérium egyéb vizügyi kiadványainak kiadóhivatali teendőit és lebonyolította a külföldi intézetekkel a könyvcserét, beleértve utóbbiba a szükséges idegennyelvü levelezést is. 7
