Vízrajzi Évkönyv 41., 1936 (Budapest, 1937)

В./ ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK.

Az évkönyv adatai csak akkor használhatók helyesen fel,ha az alább közölt általános tudnivalókkal tisztában vagyunk, a tudnivalókat is e szerint foglaljuk össze.

Viz.járási rész.

A vizjárási rész 7 cim alatt közli az 1936. év felszini és. talajvizviszonyaira vonatkozó adatokat. Az anyag felosztásáról a tartalomjegyzék B.II. 1-7. pontjai tájékoztatnak.

A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál azt tartjuk szem előtt,hogy minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy vízmércéjéről /e kötetben összesen 36 vízmércéről/ adjunk részletes a- datfeldolgozást /lásd B.II.fejezet 3.pont/. Ez a törekvés nyomási okokból lehetetlenné teszi,hogy a vízmércék természetes vizrajzi sorrendjükben kövessék egymást»úgyhogy 56 vizmérce kevésbbé részletesen feldolgozott anyaga az előbbiekét követi /lásd B.II.fejezet 4.pont/. A természetes sorrendtől való eltérés okozta kényelmetlenség csak akkor fog megszűnni, ha fokozatosan minden vizmérceszelvénynél áttérünk a részletes adatfeldolgozásra,ami azonban vízgazdálkodásunk mai, eléggé külterjes, állapotában még nem indokolt. A köteles takarékosság az oka annak, hogy az évkönyv nem közli az összes vízmércék észlelési a- nyagát. Az elsősorban tanulmányi célokat szolgáló vízmércék adatait, amelyekre ritkán van szükség, ezért nem tehetjük közzé. Az észlelési ivek az intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak.

B.II. 2.pont. A könnyebb tájékozódást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes és folyóvizek szerinti jegyzéke, amelyet a végből, hogy könnyen fellapozható legyen, szines kartonlapra nyomattunk.

B.II.-3. és 4,pont. Az egyes vízmércék anyagát összefoglaló táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint adjuk meg. A részletes adatokat tartalmazó vizmérceállomásoknak még a budapesti Széchenyi-Lánchid tengelyétől való távolságát is közöljük. A tiszai vízmércék fejlécében az 1929-31.évi felvétel alapján megállapított- távolsági adatok szerepelnek. A mércék nullpontjának magassága még nem minden esetben vonatkozik az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére, ezért minden magassági adatnál jelezzük azt az alapfelületet amelyre az vonatkozik, és a szintezést végző hivatalt. így valamely mérce nullpontjának magassága után: Л.О./ a Vizrajzi Osztály szintezése; alapfelülete a régi katonai hálózatéval egyező,

/F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n.folyamszabályozási magasság, /katonai/ a bécsi cs.és kir.katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság, /társulati/ vizitársulatok által megadott magasság.

A jellemző vízállások megjelölésére az intézet 1930-ban a következő rövidítéseket vezette be: LKV = legkisebb viz. A kérdéses mércén eddig előfordult, és az adott mederviszonyok között még előfordulható legalacsonyabb vizállás. Változatlan meder esetében a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállás. /Ennél az időpontot is megadjuk./

KV = kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizállás.

Pl. 1926/35 évi KV = a megjelölt tiz év alatt észlelt legkisebb vizállás;

1936.januári KV = az 1936.év januári legkisebb mérceleolvasása.

KKV = közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani középértéke.Megadja, hogy- 8 -