Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
érő vízállás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartdssági adatok, illetve görbék válaszolnak. Az elmúlt évben csak 24 állomósrdl közöltünk részletes adatokat,ezévben 12-vel többről, mert űrra törekedtünk, bogy minden vizfolyáson legalább egy, de lehetőleg két állomás vizjárási viszonyait ismertessük. Remélhetőleg egy pár év múlva, ha minden állomáson rendelkezünk az összes adatokkal, valamennyiről részletes adatot közölhetünk. Az erre való törekvésünket a mindinkább előtérbe nyomuld vizhasznositásikérdések teszik szükségessé. A 36 jellemző mércére vonatkozdlag mind a vizállásgyakorisági, mind a tartdssági adatokat az 1935. éven kivül az 1925/34. évek átlagára is meghatároztuk s az utdbbiakat rajzban is ábrázoltuk. A tizóvee átlagot egyes hdnapokra helyszűke miatt nem közölhetjük,az 1935. év vízállásainak azonban, havi gyakoriságát is közreadjuk, mert ezen adatokbdl évek múlva bárki egyszerűen megállapíthatja, hogy pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajdzási nehézségek idején, szdval az évnek bizonyos részében, hosszabb idő átlagéban is egyes vízállásokra mennyi időn át számíthat. A gyakorisági adatok közreadása itt teljesen elegendő volt, mert azoknak egyszerű összegezése a tartdsság értékeire vezet. A gyakorisági és tartdssági adatok számításánál 25 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát is közreadni a jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, továbbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatéhoz szükségünk J.ehet a szelvény alakjának,mélységének / ismeretére is. Végül a jövőben ezek a keresztszelvények fognak legjobban rámutatni a szelvényváltozásokra, s igazolni fogják azt, hogy a vízrajzi adatok feldolgozásánál csak 10 éves ciklusok átlagaival dolgoztunk. A 36 fontosabb mérceéllomásra vonatkozdan vizmennyiséggörbéket is közlünk a legutdbbi tiz év vizmennyiségmérési adatainak egyidejű közreadásával. nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra,hogy a mérési eredményeket jelölő pontok esetleges szdrddá- sának mindig megvan a maga természetes, rendesen a mederben találhatd oka s nem áll az, amit egyesek olyan könnyen jelentenek ki, hogy ilyen esetben a mérések rosszak. Teljes pontosságot már a dolog természeténél fogva se várjon senki ezektől a görbéktől. Azoknak alsd szakasza a kisvizi meder folytonos változása miatt rövid ideig,néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes,felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési a- dat miatt kevésbbé megbizhatd.Nehézségeket okoz az is,hogy a mérceszelvény,melyre a méréseket vonatkoztatjuk,mérésre gyakran nem alkalmas /pl.kanyarban van, szelvénye szabálytalan vagy hidszelvény stb./ és igy kilométerekkel lejjebb vagy feljebb kell a vizmennyiséget meghatározni. Az intézet már régen rámutatott arra, hogy az áradd és apadd víznél mutatkozd nagy eséskülönbségek a lefolyd viz mennyiségét mennyire befolyásolják. A mérési pontoknak tehát már ezért is szdrddniok kell. Görbéink a tetőző vizállás mellett lefolyd mennyiségeket tüntetik fel. Az áradd víznél végzett mérések pontjait telt, az apadásnál végzettekét üres karikával jelöljük, a tetőzésnél nyert mérési eredményeket pedig csillag ábrázolja. Ahol a legutdbbi tiz év adatai alapján megbizhatdnak látszd görbét szerkeszthettünk, azt teljes vonallal huztuk ki, a görbének azt a részét, melyre az elmúlt 10 esztendőben nem volt mérési adat, de a 10 évvel előbbi időkről volt használhatd adat, szaggatott vonallal, azt a részét pedig, ahol régebbi adatokra vagy szomszédos szelvények mérési eredményeinek átszámításával kapott pontokra bámészkodva kellett dolgoznunk, s amelyek a görbe meghosszabbításának jellemzésére jdk csak, pontozott vonallal jelöltük. Ahol pedig a körülmények annyira kedvezőtlenek, hogy nem egy vizmennyiséggörbét,hanem vald- ságos görbesereget kellett volna megadnunk, nem közöltünk semmit, mert adatainkat könnyen félremagyarázhatnék. Ilyen a helyzet pl. Csongrádon, közvetlen a Körös torkolata felett, ahol a betorkolld mellékfo12 -
