Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
lyó visszaduzzaaztéaa magas vizállést okozhat a Tiszában anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne a igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmenuyiséggörbéje tartozik. Hasonló jelenség észlelhető Komáromnál is, de ott a Vág vízállása kevéshhé érezteti hatását. Hidrometriai anyagunk feldolgozásánál irányadó szempont volt egyrészt az, hogy a mérési eredmény- - re befolyást gyakorló összes tényezők közlésével a mérés körülményeiről általános tájékoztatást adjunk,másrészt az,hogy adatainkkal lehetővé tegyük a vizmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is,a- melyekben csak felszini sebességmérést végeztünk,esetleg csak a keresztszelvény adatait és a vizszinesést, vagy csupán a vizgyüjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgálnak a következő adataink: vom = a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség. y. JL- = ъ ж e szelvény,középsebességének és a legnagyobb felszini sebességnek viszonya felvom szini sebességből való vizmennyiségmeghatérozásokhoz. q c a vizgyüjtőterület kif-éről lefolyó vizmennyiség liter/sec-ban /fajlagos vizszállitás/ a vizgyüjtőterület alapján történő vizmennyiségneghatározásokhoz. i = a vizszinesés cm/km. Mivel a sikvidéki és erősen kanyargó vizfolyasoknál az 1-2 cinen belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a lejtezési pontatlanság is befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos lejtezéséből számított eredményeket közlünk. В = a viztükörszélesség ] F = a keresztszelvényterület p /A keresztszelvény a— ’k = *g- = a középmélység lakjának jellemzése. = a legnagyobb mélység Q * a pontonként fenékig érő mérésekből számított vizmennyiség. Q0 = a felszini sebességnérésekből számitott vizmennyiség. ■9— * a = a pontonként fenékig érő mérésekből meghatározott és a felszini sebességekből uo számitott vizmennyiségek viszonyszáma,amely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavitására alkalmas. A vizjárási részt 26 vizmérceállomás vizállásgörbéje zárja be. Megjegyezzük, hogy a pozsonyi és komáromi vízmércékre vonatkozó közléseket részben a csehszlovák észlelési és mérési adatok alapján állítottuk össze, és hogy idei évkönyvünkben a tiszabecsi helyett a ti- szaujlaki vizmérce adatait közöljük, mert Csehszlovákiával időközben megegyeztünk a tiszaujlaki vizmérce adatainak rendszeres közlésére, a tiszabecsi adatokat pedig a mederelfajulások s azok rendezése miatt nem használhatjuk. Meteorológiai rész. Évkönyvünk hidrometeorológiai része a következőket tartalmazza: 1. / Az 1935. év időjárási viszonyainak rövid leirésa. 2. / Az év csapadékai. - Az eddigiekhez hasonlóan közöljük az ország évi csapadéktérképét és a csapadéknak a 30 évi átlagtól /törzsértéktől/ való eltérését feltüntető térképet. Be mivel hidrológiai szempontból ezek nem elég jellemzőek, megszerkesztettük az 1934/35. hidrológiai év egyes évszakainak csapadék- térképét is. Ezeket a térképeket az idén nagyobb méretűeknek készítettük; külön ábrázoltuk a tavaszi és nyári csapadéknak a 30 évi átlagtól való eltérését, végül a tenyészidőre /ápr. 1 - szept.30./ vonatkozóan is közlünk 2 térképet. 13 -
