Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)

A VÍZRAJZI INTÉZET MŰKÖDÉSÉ AZ 1934. EVBEN.

1./ MEDERNYILVÁNTARTÁSI CSOPORT.

Feldolgozta az 1933. évben végzett Szob-Mohács közötti dunai felvételeket és kiegészítette ennek a- lapjén az 1:2880, 1:5000 és 1:25000 méretű helyszinrajzokat.Megrajzolta a Paks—Mohács közötti szakasz nyilvántartási szelvényeit, kiszámítva, ill. feltüntetve a jellegzetes vizszinekre vonatkozó hidraulikus tényezőket is.Átszámította a Szob-Mohács közötti szakasz szelvényköveinek magasságait az országos szintezési hálózat magasságaira.

Nyomda alá rendezte az 1929/31. évi tiszai felvételek alapján készült 1.’25000-63 helyszinrajzot, az 1:100,000 és 1:500,000 méretarányú hosszszelvényt és a nyilvántartási keresztszelvényeket. Ezek a rajzok nemcsak a mederben beállott összes változásokat mutatják,hanem feltüntetik az ármentesitő társulatok müveiben időközben történt összes változásokat: az uj védőtöltések szelvényezéseit, a szivattyútelepeket, zsilipeket, vízmércéket, áthelyezett magasságjegyeket stb. is. Bennük uj sodorvonal van, ami maga után vonta, hogy a mércék távolsága a torkolattól megváltozott. A helyszinrajzot és a hossz szelvényeket már sokszorosítottuk is.

A Körösök hajózhatóvá tétele érdekében folyó tervezések számára 1. rendű magassági fixpontokat helyezett el és ezeknek magasságét lejtméréssel már meg is határozta. A lejtmérés az országos hálózat magassági alappontjaira támaszkodva történt. A fixponthélózatről az évkönyvhöz egy általános helyszinrajzot is /4. sz. melléklet/ csatoltunk azzal a céllal, hogy azokat a Körösök vidékén eszközlendő felvételeknél és munkáknál mind a társulatok, mind a magánosok felhasználhassák. A helyszinrajzon táblázatban a pontok Adria feletti magasságait is közöltük.

Előkészítette a Szamos folyó Csenger-Vásárosnamény közötti szakaszának vízrajzi felvételét.Kijelölte ezen a szakaszon 43 nyilvántartási szelvénynek a helyét, elhelyezve azokban a jobb és bal parton 1-1, összesen 86 szelvénykövet.

Helyesbítette az 1927. évben végzett Sió-felvételeknél használt I.rendű vízrajzi lejtmérési vonal alappontjainak magasságait és a Balatoni Kikötők Felügyelősége részére uj vízmércéket állított fel Balaton- földváron, Szemesen, Bogláron és Alsóörsön.

Tervezetet dolgozott ki a különféle nullvizek használatának kiküszöbölése végett uj egységes «alap— viz3zin<* bevezetésére a Dunán.

2./HIDROLÓGIAI CSOPORT.

Nyilvántartotta és ellenőrizte a Balaton és az ahhoz tartozó vízfolyások észlelőállomásait és az észlelési adatokat feldolgozta. így összeállította a jellemző állomásokon a legkisebb és legnagyobb vízállásokat,s kiszámította az 1924-1933.évi 10 esztendős középvizeket. Kijelölte a Velencei-tavat tápláló vízfolyásokon a vizmennyiségmérési állomásokat, a Császár patakon Kisfaludpusztánál pedig meg is kezdette a viz- mennyiségméréseket. Résztvett az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet ombróme"triai osztályén az évkönyvben közreadott meteorológiai adatok feldolgozásában. Tanulmányozás végett észlelőállomásokat állított