Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)

KÖV * középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat számtani középértéke.

Pl. KÖV 1934 = az 1934. évi középvizállás.

NV = nagyvizállás. Értelemezése olyan, mint a KV kisvizállásé.

KNV * közepes nagyviz. Ertelemzése olyan, mint a KKV közepes kisvizállásé.

Pl. KNV 1924/33 = a megjelölt tíz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LNV = a legnagyobb vizállás. Értelmezése olyan, mint a LKV legkisebb vízállásé.

ÁTV = átlagos vizállás. Az a mérceleolvasás, melyet valamely évben, vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor alatta marad. /185*5 napos = 50 i« tartóssága vizállás./

A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek Jeges vízállásra vonatkoznak,vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott vonal jelöli. - Régebbi kiadványainkban ennek kettős, illetve egy csillag volt a Jelzése. Ezáltal feltűnően kivánjuk jelezni azt, hogy ezeknek az adatoknak a használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.Ugyancsak ezért és ugyanígy különböztetjük meg úgy a KV-nél és a LKV-nél, mint a NV-nél és a LNV-nél a jeges és jégmentes vizre vonatkozó leolvasásokat. Pl. fLNV| = az állójég, esetleg jégtorlasz által okozott legmagasabb árvizszin. Az évkönyvben közölt szélsőséges vízállásokat - ha annak szüksége felmerült - a jelenleg érvényes nullpontmagasságra átszámítottuk.

A közölt napi vizállásadatok a reggel 7 órai, télen a fi órai leolvasásokat jelentik.A délutáni leolvasásokat 1924. jamiár 1-től anyagi okok miatt kénytelenek voltunk beszüntetni.írviz idején azonban most is sűrűbben végzik a leolvasásokat. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzásával /3/, a legnagyobb vízállást a szám 3 oldalról való körülkerítésével /|4£2J/ jelöltük. A napi vizállásadatok táblázata alján külön csoportosítottuk az év minden egyes hónapjáról a legkisebb, legnagyobb és középvizállást.

A folyó vízjárásának jellemzésére valamennyi mércén összefoglaltuk a legutóbbi tiz év havi szélsőségeit és a 10 évből számított havi középvizállásokat is. /havi KV, KÖV, NV 1924/33/. Ezeket az adatokat 68 vízmércére, melyekről eddig részletes aaatOKat még nem közöltünk, külön táblázatban,a fontosabb 24 vízmércére pedig, - amint ez a múlt esztendőben is volt, - az egyes mércékre vonatkozó külön lapon adjuk közre. A mederváltozások miatt hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni.A fenti értékek igy is megadják a mérceszelvény vízjárásénak jellegét. A szélsőséges vízállásoknál különválasztottuk a jeges és Jégmentes vizeket s különösen az árvizeknél /LNV/ ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, ma már reális értékkel nem hiró adatokat adjunk, hanem a vizjelzésnél a vizjáték félő határául elfogadott, ma is várható legnagyobb árvizmagasságot közöljük.

A régebbi vizállásadatok felülbírálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a különböző évek vízállásai ugyanazon magasságra vonatkoznak-e, a mérce nullpontjának magassága áthelyezés utján nem változctt-e. Évkönyvünkben a mércék nullpontjára vonatkozó u^ korrekciós táblázatot közlünk,mert legutoljára ilyen csak a »Vízállások" XXXIV /1926-29/ kötetében jelent meg, azóta pedig sok mércének nullpontjában állott be változás, melyeket szövegben nem lehet célszerűen közölni.

Vízhasznosítási terveknél szükségünk lehet annak ismeretére, hogy valamely vízállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, illetve hányszor volt valamely vízállást meghaladó vagy azt el nem érő vizállás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok, illetve görbék válaszolrak.

A 24 jellemző mércére vonatkozóan mind a vizállásgyakorisági, mind a tartőssági adatokat az 1934. éven kívül az 1924/33. évek átlagára is meghatároztuk s az utóbbiakat rajzban is ábrázoltuk. A tízéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közölhetjük, a folyó év vízállásainak azonban havi gyakoriságét is közreadjuk, mert ezen adatokból évek múlva bárki egyszerűen megállapíthatja, hogy pl. az öntözésiidő 12 -