Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)

ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK.

Vízjárás! rész«

Tartalma a következő:

a. / Pólyáink vízjárásának általános jellemzése.

b. / 24 jellemző vizmérceállomás törzskönyvi adatai, napi vízállásai,

gyakorisági és tartósság! adatai, vízállásuknak jellemző értékei. Vizmennyiséggörbe és mederszelvény a mérce helyén,

o./ 68 vizmérce napi vizállás- és törzskönyvi adatai.

A fontosabb vizmérceállomások, amelyekről részletes anyagon szolgáltatunk, a következők:

a Rábán:

a Tiszán:

a Szamoson:

Csenger

Pozsony

Ragyogóhid

Tiszabecs Vásárosnamény

a Sajón:

Komárom

az Ipolyon:

Záhony

Polgár

Pelsőzsolca

Nagymaros

Balassagyarmat

Tiszafüred

Taskony

a Hernódon:

Hemédnémeti

Budapest

a Dráván:

Szolnok

Csongrád

a Körösökön:

Paks

Mohács

Barcs

Szeged

Gyoma

a Maroson:

Makó

A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vizmércék helyét az uj nemzetközi kilométerjelzés szerint adjuk meg. A részletes adatokat tartalmazó vizmérceállomásoknak még a budapesti Széchenyi—lánchid tengelyétől való távolságait is közöljük. Az 1929-31. évi felvételek alapján uj tiszai helyszinrajz és hosszszelvények készültek. Az uj sodorvonal szerint á jugoszláviai határtól felfelé uj stacionálás is készült. Az egyes vizmércék fejlécében már ezek az uj távolsági adatok szerepelnek. A mércék nullpontjának magasságánál az egységes, országos szintezési hálózat hiányában jelezzük azt az alapfelületet, amelyre a magasság vonatkozik és a lejtmérést végző hivatalt. így valamely mérce nullpontjának magassága után

/V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezését jelenti,melynek alapfelülete a régi katonai hálózatéval egyező.

/P.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett úgynevezett folyamszabályozási magasság,

/katonai/ a bécsi cs. és kir. katonei földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság, /társulati/ vizi társulatok által megadott magasság.

Egy-egy vizmérceállomásnak adatait áttekinthetőség szempontjából egy lapra szorítottuk össze, ezért szükséges volt a következő rövidtések bevezetése:

LKV * legkisebb vizállás. A mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállás. Ennél az időpontot is megadjuk.

KV * kisvizállás. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizállás.

Pl. KV 1924/33 * a megjelölt tiz év alatt észlelt legkisebb vizállás.

KKV e közepes kisvizállás. Valamely időszak legkisebb vízállásainak számtani középórtéke.

Pl. KKV 1924/1933 * a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke.- 11 -